Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Reichard Zsigmond: Az ügyvédség szervezete [78., 1893]
8 viseli. A jogi tanácsadás és a szerződések készítése oly functiók, a melyeket az ügyvédség önállóan végez és a melyekben a teendők mennyiségét egyéb körülmények szabályozzák. Azt hiszem azonban, jogosítva vagyok azt feltenni, hogy az ügyvédi foglalkozás legnagyobb részét a bíróság előtti képviselet képezi, és hogy egyszersmind ez az a fnnctió, a melynek végzése közben az ügyvédség befolyása és hatása minden irányban leghatályosabban nyilvánul. Ennélfogva az ügyvédi foglalkozás ezen része az, a melyből a szervezet alapelvét következtetni kell, annál inkább, mert, mint már említettem, a bú-óságon kívüli eljárás functióit a korlátolt számú ügyvédség is egészen jól el képes látni. A szervezeti alapelv tehát az volna, hogy az ügyvédség munkája csak a bírói munka előkészítése lévén, nincs szükség több ügyvédre, mint a hány a bíróságok munkájának előkészítésére elégséges. Azonban, vethetné valaki ellenem, ez az elv szervezeti alapelvet nem képezhet, mert a népesség számának és a jogvitáknak folytonos változása miatt a teljesítendő igazságügyi munkálatok mennyisége is változik. Ezt az ellenvetést, tisztelt teljes ülés, meg lehet tenni mindenféle foglalkozási ág tekintetében, csak épen az ügyvédség tekintetében nem. Mert igaz ugyan, hogy a nép szükségletei a végzendő igazságügyi munkák mennyisége tekintetében folyton változnak, azonban ezen szükségletek növekedését az ügyvédség, bármennyire szaporodik is, kielégíteni nem képes. Semmiféle szükséglet nincs kielégítve azáltal, hogy a perek gyorsabban vagy nagyobb menv- nyiségben előkészíttetnek, hanem csak azáltal van kielégítve, ha azok gyorsabban vagy nagyobb mennyiségben elintéztetnek. Ezt pedig nem az ügyvédség végzi, hanem a bíróság. És a mit a perek elintézése tekintetében mostani állapotunkban tapasztalunk, mikor az ügyvédség száma mindenki meggyőződése szerint olyan, a mely e tekintetben a legmesszebb menő igényeknek is megfelel, — az kétségtelen bizonyítéka annak, hogy az ügyvédség nagy száma a perek gyorsabb vagy jobb elintézését a legtávolabbról sem idézi elő. Azaz, tisztelt teljes ülés, a dolog úgy áll, hogy a nemzet szükségletei az igazságügyi munkálatok tekintetében is változni
