Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Reichard Zsigmond: Az ügyvédség szervezete [78., 1893]
9 nak, de ezek végett csak akkor szükséges az ügyvédség számának szaporítása, ha egyszersmind a bíróságok száma szaporít- tatik, a mi az ügyvédek korlátolt száma mellett legalább is épen oly jól elérhető, mint mikor a szám korlátozva nincs. Mi szüksége van tehát az igazságügyi szervezetnek arra, hogy mindenki lehessen ügyvéd azon a meghatározható számon felül is, mely az igazságügyi munkábítóknak az ügyvédségre eső részét elvégezni képes? Miért kell. hogy az állam erejének nagyobb része jusson egy foglalkozási ágba, mint a mennyi a teendők ellátására szükséges? Azért. — ezt a feleletet kapjuk azoktól, a kik a korlátlan szám elvét képviselik, -— mert a foglalkozás szabadsága egyedül képes a szabad versenyt biztosítani, mert a szabad verseny képezi azt az állapotot, a melyben a tehetségek legjobban érvényre tudnak jutni, és végre mert az a küzdelem, mely a szabad versenyben előáll, végső eredményében a tehetségeknek nagyobb mérvű érvényre jutását okozza. Evvel szemben mindenekelőtt megjegyzem, tisztelt teljes ülés, hogy nem szabad a verseny fogalmát a szám korlátolásának fogalmával azonosítani. Az ügyvédi kar tagjainak száma a korlátolás mellett is elég nagy arra, hogy köztük bizonyos fokú verseny hatályosan kifejlődjék. De ezt csak mellékesen hozom fel. Az álláspont, a melyből én ezen a szám korlátolása ellen felhozott legfontosabb ellenvetést megítélendőnek látom, a következő. A szabad verseny nem egy magában véve jó és kívánatos állapot, hanem az csak akkor kívánatos bizonyos foglalkozások tekintetében, ha annak eredménye azért, mert bizonyos egyéb feltételek is fenforognak, előnyökkel jár. Ha pedig ezen szempontból nézzük a kérdést, akkor, tisztelt teljes ülés, arra az eredményre fogunk jutni, hogy azok a feltételek, a melyek a szabad versenynél mintegy alattomban értetnek, az ügyvédi foglalkozásnál egyáltalában fenn nem forognak. Minden közgazda abból indul ki a szabad verseny fejtegetésénél, hogy ott egyszersmind szabad egyezkedés van az ál- tekintetében, a melyet mindenki a másiknak munkájáért vagy termelvényéért fizet, és ez a szabad egyezkedés okozza azt, hogy minden munkálat bizonyos illő jutalmazásra talál. Nos, létezik 215
