Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Reichard Zsigmond: Az ügyvédség szervezete [78., 1893]

7

böl hiányzik. Ha a kérdést minden érvényben levő szervezettől eltekintve vizsgáljuk, akkor annak megoldásaként a szám korlátolása nem csak hogy természetellenes módszernek nem fog látszani, hanem ellenkezőleg, az fog az egyedül természetes szabályozási módul feltűnni.

Az ügyvédség teendőinek legnagyobb és legfontosabb része, mint tudjuk, abban áll, hogy a feleket a peres és perenkívüli bírói eljárásokban képviseljék, azaz végezzék ugyanazon igazságszolgáltatási munka előkészítő részét, a melynek befejező részét a bíróság végzi. Ezen teendők mennyisége pedig ép úgy korlátolva van, mint a birói eljárások mennyisége, és a mint ki lehet számítani, hogy bizonyos törvényszéknél felmerülő birói munkákat hány biró végezheti el, ép úgy elegendő valószínűséggel ki lehet számítani azt is, hogy hány ügyvéd elégséges a munka ügyvédi részének elvégzésére. A mi pedig azt illeti, hogy az ügyvédek a peres eljárásban való képviseleten kívül szerződések készítését és ehhez hasonló munkákat is végeznek, arra nézve elegendő a közjegyzői karra utalni, a mely mutatja, hogy az ilynemű munkálatokra szükséges egyének száma is előre kiszámítható.

De még tovább mehetünk, és constatálhatjuk, hogy nemcsak, hogy meg lehet határozni, hogy hány ügyvédre van az igazságszolgáltatásnak szüksége, hanem a nemzeti munkaerő legczélszerűbb felhasználása érdekében meg is kell azt határozni.

Az ügyvédség ugyanis, — a mennyiben annak azon func- tióját veszszük tekintetbe, hogy a bíróság előtt a feleket képviseli, — önálló munkát az igazságügyi szervezetben nem végez. Az ügyvédség csak előkészíti a pert vagy a perenkívüli eljárást a végett, hogy a bíróság az ügyet elintézze. Ebből világos az, hogy bármennyire szaporodjék az ügyvédek száma, az igazságügyi szervezet ezáltal sem gyorsabban nem működik, sem több munkát nem végez, — hacsak a bírák száma is egyúttal nem szaporodik. Másfelől pedig ugyanebből következik, hogy miután a bírák száma meg van határozva, az ennek megfelelő számon felüli ügyvédség teljesen felesleges. Természetesen ezek az ügyvédségnek csak azon functiójára nézve állnak, hogy ö a feleket a bíróság előtt a peres és perenkívüli eljárásokban kép213