Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Reichard Zsigmond: Az ügyvédség szervezete [78., 1893]
Tisztelt teljes ülés! Az ügyvédség mikénti szervezésének kérdése, a hogy az most nálunk napirenden van, az ú. n. «kenyérkérdés» kapcsán került felszínre. Az ügyvédség körében tényleges bajokat tapasztaltak, az ügyvédek keresményét csökkenőnek látták, és ezen körülmények hatása alatt kezdtek módokat keresni, a melyek ezen helyzetet javítsák. Ezen módok keresése közben természetesen felmerült a kérdés olyan alakban is, hogy az ügyvédség mai szervezete mennyiben felel meg a helyes ügyvédi szervezet követelményeinek és mikép volna javítható. E kérdés azonban csak mint mellékkérdés merült fel, és mint olyan tárgyaltatott. Nekem t. teljes ülés, midőn ezen egyletben az ügyvédség szervezetét szóba hozni bátor vágyók, 'az a czélom; hogy egyedül ezt az eddigi vitában mellékesnek tartott kérdést tárgyaljam, az az egyedül azon szempontból'? foglalkozom ^kérdéssel, hogy az ügyvédség mai szervezete mennyiben felel meg egy helyes szervezet követelményének, és hogy a mennyiben azoknak meg nem felel, — a mint hogy az én nézetem szerint távol áll attól, hogy azoknak megfeleljen — mik azon alapelvek, a melyeken egy helyes ügyvédi szervezetnek felépülni kell. Az ügyvédi szervezet alapelvei a perrendtartás legáltalánosabb kérdései közé tartoznak. Az ügyvédi kar egy része a jogszolgáltató szervezetnek és annak helyes szervezése a jogszolgáltatás általános menete érdekében ugyanazon okokból szükséges, mint a bírói vagy ügyészi kar helyes szervezete, A mint a bírói kar helytelen szervezete veszélyeztetni képes a legjobb magánjog és perrendtartás alkalmazását, épúgy, ha talán nem is ép azon mérvben, képez az ügyvédi kar hibás szervezete veszélyt a jogszolgáltatás egész menetére. 209 1*
