Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Reichard Zsigmond: Az ügyvédség szervezete [78., 1893]
A kérdés ezen felfogása az t. teljes ülés, a melyből kiindulok, és a melyre nézve figyelmüket igénybe venni bátor vagyok. A tények, a melyeknek nyilvánvalókká válta az ügyvédség kérdésében való reformmozgalmat előidézte, eléggé ismeretesek, és több-kevesebb pontossággal és több-kevesebb jóakarattal elég sokszor felemlíttettek. Azokat részleteznem tellát fölösleges volna. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a felpanaszolt bajok abban állanak, hogy az ügyvédség egy része, és pedig folyton növekedő része elhanyagolja azon decorum fentartását, a melyet mint az igazságszolgáltatás egy közege fenntartani köteles, és elhanyagolja azon egyéb kötelességszerű magatartás tanúsítását is, a melyeket az ügyvédi rendtartás eléje szab. Azt is mindenki elismeri, hogy e bajok felszínre kerülésének oka az volt, hogy többen mentek az ügyvédi pályára, mint a mennyinek a pálya a remélt megélhetési mérvet biztosítani képes, és végre egyetért abban is mindenki, hogy ezen állapoton nemcsak az ügyvédség, hanem az igazságszolgáltatás érdekei szempontjából is segíteni kell, mert ezen állapot mindenféle szempontból bajt okoz. Lássuk, milyen módok azok, a melyek segítségül ajánl- tatnak. Az egyik mód, a melytől némelyek sokat várnak, a szóbeliség behozatala a peres eljárásnál. A szóbeliség, mondják, az által, hogy a valódi tehetségeknek jobban utat nyit, mint az írásbeli eljárás, egyszersmind elejét fogva venni annak, hogy kötelességellenes eljárás sikert remélhessen és gyakoroltassák. Ez a remény, nézetem szerint, nagyon csalóka. Az, hogy a szóbeli eljárás be- hozatik, és hogy a tehetségnek a mainál biztosabb sikere lesz a perek vitelében, nem fogja megszüntetni azt, hogy a kevésbbé tehetségesek is sikert akarjanak elérni és e czélból, ha különben hajlamuk van rá, akkor is kötelességellenes magatartást tanúsítsanak. Hisz a mai állapotban sem azok az okozói a panaszoknak, a kiknek ügyvédi működését különben is siker kíséri, hanem azok, a kik siker nélkül próbálkozván meg az ügyvédi rendtartás korlátái közt érvényesülni, az érvényesülést e korlátokon kívül kénytelenek keresni. Ezen állapot pedig a 4 210
