Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Liszt Ferencz: A jövő büntetőjoga [76., 1892]

9-szerint, — akkor meg fogunk győződni arról, hogy az a^stgc. tistikai átlag-ember csakji krimjjiál-atatigtika rubrikáiban létezik,. bogy az megfogbatlan valami, hogy tehát az nem is lehet a kriminál-politika tárgya. Quetelet nagy hibája abban áJD-lipgy nem veszi tekintetbe az individualitást. Mi már egész máskép g( mdolkodunk az egyéniség jelentősége felett. Mi tudjuk, hogy az egyén bizonyos viszonyok közül indul ki, és hogy azt, a mivé lett, ezen viszonyoknak tulajdoníthatni; de tudjuk azt is, hogy azon viszonyokra az egyes embernek is van valami hatása; és pedig annál erősebb, minél jelentékenyebb az ő személyisége. A német birodalom első kanczellárja más ember lett, mint a milyen a tizenhatodik vagy a tizenhetedik században lett volna. De ki tagadhatná, hogy ez az ember erősen hatott az ő korára, és hogy belőle valami egészen más lett, mint egy «cause perturbatrice», mint egy számtani hiba, a mely az események fejlődésének törvényszerűségét megzavarja.

Egy másik tévedése^ Queteletnek abban áll, hogy ő valami megváltozhaiciltan törvénybehrtász^~olyan törvényben, a mely aTársadaími viszonyok alakulása lelett uralkodik és a melynek uralma ellen törni olyan hiába való dolog lenne, mint az égi testek pályájának megtámadása. Ilyen szempontból tekintve, mi eredménye lehet a büntetésnek, ha a bűn adott körülmények szükségszerű következménye? Ez quietismus, ez fatalismus, ez a laissez faire laissez allez elve a kriminalistika és a közgazdaság területén. De ez a szempont már meg van haladva. A mi socialdemokratikus munkásaink közül egyetlen egy sem ijed vissza többé az «Ehernes Lolmgesetz»-től, égjük sem hiszi közülük, hogy ö élethossziglani éhezésre van elítélve. Sőt mindegyük javítanLakar a helvzetéruA azt hiszi, hogy helyzete javítható is, és mi is hiszszük ezt, sőt meg vagyunk győződve, hogy a gyöngét lehet támogatni, hogy az elbizakodottakat meg lehet törni; hogy mi belenyúlhatunk a társadalmi viszonyokba és változtathatunk rajtuk. Épen azért, mert ezeket a viszonyokat törvények szabályozzák, hiszszük, hogy változtatni is lehet rajtuk.

Miként a folyót más mederbe, a gőzerőt pedig arra szoríthatjuk, hogy czéljainknak szolgáljon, úgy hiszszük, — lehet, hogy csatlakozunk, de hiszszük, — hogy a társadalmi viszonyokra és ezek által a criminalitás menetére is befolyást gya143