Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Reichard Zsigmond: Az anthropologikus büntetőjogról [72., 1892]
15 Garofatonaka,bŰneselekvényről adott meghatározása sokkal inkább megfelel azon kivánalmaknak, melyeket egy helyes meghatározással szemben támasztunk. Garofalo nézete e kérdésben a kővetkező : Van az emberekben a becsületességnek (probitaj és a szánalomnak (pieta) bizonyos közepes mértéke, a mely megvan minden emberi társadalomban, illetve megvan mindazokban a bizonyos mérvig civilizált társadalmakban, a melyeket a fenforgó kérdések megoldásánál tekintetbe kell vennünk.* A becsületesség érzete megakadályozza az embereket abban, hogy más tulajdonát bár- . mTly^ aiakban is éltulajdonítsák, a szánalom érzete pedig eltiltja az embereket attól, hogy embertársaiknak valamely testi szenvedést okozzanak. Ezen érzelmek némely emberben igen hatályosan, és igen finoman vannak kifejlődve, de még azokban is a kikben így kifejlődve nincsenek, bizonyos közepes mérvig megvannak. Már most azok a cselekvények, a melyek ezen szánalom, illetve becsületesség átlagos mértékét sértik, képezik a bűn- cselekvényeket. Az ilyen cselekvényeket nevezi Garofalo delitto naturale, természetes bűncselekvényeknek. Elismeri Garofalo, hogy vannak egyéb cselekvények is, a melyeket az emberek büntetni szoktak, de ezeket természetes bűncselekvényeknek nem tekinti. Ilyenek pl. a házasságtörés, a fellázadás a szülők tekintélye ellen és különösen a politikai bűntettek. Nem mondja Garofalo, hogy ezeket büntetni helytelen, vagy hogy ezek büntetésénél nem természetes érzelmek és indulatok vezetik az embereket. De azt állítja, hogy ezek büntetése más indokokból történik, mint azoké, melyeket ő természetes bűncselekvényeknek nevez, és hogy az ő czélja csupán az volt, hogy a természetes bűncseH lekvényeket vizsgálja. Garofalo nézetét vizsgálva, mindenekelőtt az tűnik fel, hogy igaza van abban, hogy a szánalom és becsületesség átlagos mér* A pietá szó általam használt fordítása nem egészen megfelelő a Garofalo által kifejezni kivánt fogalomnak, de jobb fordítást nem tudok. Garofalo maga úgy magyarázza a különben olaszul sem teljesen megfelelő kifejezést, hogy a pietá jelenti a kegyetlenkedéstől való irtózást és lelki ellenállást az oly indulatokkal szemben, a melyek másoknak szenvedést okoznának. 15
