Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Vázsonyi Vilmos: A szavazás decentralisatiója az országgyűlési képviselőválasztásoknál [75., 1892]
12 lehet több mint 400 és kevesebb 200 választónál. így van ez már az 1848 május 20. választási törvény óta, míg a régiebbek szerint, így az 1831. márcz. 3. és 1835. ápril. 10. választói törvények értelmében több section csak akkor volt alakítandó, ha a választók száma 600-on felül volt. Luxemburgban az 1884. már- czius 5. választási törvény szerint, mihelyt a választók száma 300-on felül emelkedett, több section alakítandó; a választók száma mindegyikben legalább 150 és legfeljebb 300. A tulajdónk épeni szavazás Dániában is a választók kisebb csoportjai szerint történik, mint nálunk. Miután a jelöltek és ajánlóik az egybegyült választóknak bemutatták magukat, kifejtették nézetüket és feleltek a hozzájuk intézett kérdésekre, a mi minden a választási elnök vezetése mellett történik, a választási elnök megnyitja a szavazást. Az első szavazás kézfelemeléssel történik és ekkor még az összes választók együtt szavaznak. Ha a szavazás ezen módjának bevégezte után az a jelölt, vagy annak a jelöltnek ajánlója, a ki a választást vezető tisztikar szerint kisebbségben maradt, névszerinti szavazást követel, az rögtön megkezdendő és ekkor már a választók nem szavaznak együtt, hanem külön-külön községek szerint. Vagyis mindaddig, míg a választók együttes szavazása, a szavazás gyorsaságát nem hátráltatja, a választók együtt maradnak, de rögtön kisebb csoportokra oszlanak, mihelyt az együttes szavazás kihúzná a szavazási actust.* IV. Vessünk már most egy pillantást a decentralisatió rendszerét követő államokra. Ezek két'csoportra oszthatók a szerint, a mint a decentralisatiót következetesen keresztülviszik és minden * Dániában szavazás nélkül még akkor sem választható meg jelölt, ha ellenjelöltje nincs is. Ha a kézfelemeléssel történt szavazás nem hozta meg neki a többséget, újabb választási határnapot kell kitűzni és csak ha akkor sincs ellenjelölt, proclamálható szavazás nélkül képviselőnek. De még akkor is, ha a kézfelemeléssel történt szavazás többséget eredményezett számára, 50 választó névszerinti szavazást kérhet és csupán a második szavazásnál újra elért többség alapján jelenthető ki megválasztott képviselőnek. 106
