Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Vázsonyi Vilmos: A szavazás decentralisatiója az országgyűlési képviselőválasztásoknál [75., 1892]
10 szavazás rendszerének, vagy a szavazás decentralisatiójának kell-e előnyt adni, a felelet az: hogy minden országban, a hol nincs magas vagyoni census, a választási szabadság és tisztesség szempontjából decentralizálni kell a szavazást, csakhogy vigyázni kell arra, hogy a decentralisatió túlságba ne menjen és a szavazási körök elaprózása által újabb visszaéléseknek és hátrányoknak út ne nyíljék. Egyaránt elvetendőnek tartom tehát a központi és a községi szavazás rendszerét, hanem olyan kisebb szavazási körök alakítását tartom czélszerűnek, melyek a decentralisatió minden előnyét bírják, a nélkül, hogy a szavazási actus törvényes lefolyása veszélyeztetve volna. Ez a középrendszer uralkodik az európai államok többségében. A községi szavazás éppen úgy sporadikus jelenség, mint a központi szavazás, csak a franczia és görög képviselőház választásainál, a svájczi Nationalrath választásainál, ezenkivül bizonyos mértékben a svédhoni és norvég képviselőválasztásoknál érvényesül. Ш. A szavazás képzelhető legnagyobb központosítása az volna,, ha a kerület választói nemcsak egy helyen és egy időben, hanem egyetlen választói gyülekezetét is képezve szavaznának. A köz- pontosítás ilyen nagy mértékben jelenleg sehol sincs meg, de megvolt a mi 1848. évi választási törvényünkben. E törvény 26. §-a ugyanis egy szóval sem intézkedik arról, hogy a választók nagyobb száma esetén több küldöttség volna alakítandó, hanem egyszerűen így szól: «A középponti választmány minden választó kerületre a választás vezérletére egy elnököt s jegyzőt és a szükség esetén helyetteseket is választ». Az ilyen központosításnak semmi czélja és haszna, csak a választás gyors lefolyásának gátja. Az 1874. évi választási törvényünk alkotásánál a miniszteri javaslat, ragaszkodva a központi szavazás rendszeréhez, két irányban óhajtott változtatásokat behozni. A javaslat 43. szakasza szerint az idő egysége a szavazásnál nem lett volna meg, mert e szerint a központi választmány a választás napját akként tűzte volna ki, hogy ott, a hol a választók száma 1500-at meg nem halad, egy nap, a hol pedig e számot meghaladja, annyi 104
