Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Vázsonyi Vilmos: A szavazás decentralisatiója az országgyűlési képviselőválasztásoknál [75., 1892]
7 a szavazás decentralisatiója esetén felmerül, a mennyiben kellő számú megbízható választási elnököt nem egy könnyen lehet találni, itt elesik. Ezek a központi szavazás mellett bizonyító figyelemre méltó érvek. Csodálatos módon éppen ezekre helyeznek legkevesebb súlyt a központi szavazás pártolói, hanem a helyett hivatkoznak egy olyan érvre, mely alig állja ki a kritikát. Legtisztábban jut ez az érv kifejezésre Palma következő szavaiban : «Ha községek szerint történik a szavazás, azon apró községekben is, a hol nincs szellemi élet, a hol a parasztok nem ismernek más tekintélyt, mint a papot, bírót, jegyzőt, a falu földbirtokosát és a legközelebb eső kormányhivatalnokot, a választók nagyon erősen ki vannak téve a helyi befolyásnak. De ha a kerület székhelyére kell menniök, vagy legalább nagyobb városokba, összeköttetésbe és érintkezésbe jutnak más élénkebb elemekkel, felnyílik szemük, megvilágosul elméjük és helyesebb lesz szavazatuk.» (Corso di diritto costituzionale II. köt. 155. old.) Kétségtelen, hogy a localis erők befolyása a választások eredményére nem éppen üdvösen hat, de ezen erőket a központi szavazás nem gyengíti, mert a helyi hatalom a választási actus előtt már elvégezte müvét és a választók a központba már prseparáltan kerülnek. A szavazás napja már egy kissé késői terminus arra, hogy «felnyíljék szemük, megvilágosuljon elméjük». Másfelől nehezen képzelhető el olyan választás, a hol a kisebb falvak lakói teljesen magukra és helyi tanácsadóikra maradnak, a pártok bizonyára kiterjesztik agitatiójukat ide is, a kerület egyes localis központjain pártgyüléseket tartanak, egyszóval a felvilágosító, élénkítő érintkezés semmi esetre sem marad el. De feltéve, hogy mindaz állana, a mit a központi szavazás hívei a helyi befolyásról mondanak, ez az érv csak a túlságos decentralisatió ellen bizonyít, a községi szavazás ellen szól, magát a mérsékelt decentralisatiót nem támadhatja meg, mert a kisebb szavazókörök jól megválasztott központi helyei a kerületi központ minden előnyével bírnak, a mint az különben Palma szavaiból is kiderül. A központi szavazásnak tehát csak az a valódi haszna, hogy a választási actust gyorssá, szabatossá teszi és ellenőrzését megkönnyíti. A kik még ezen hasznát is elvitatják, túlzásba esnek. Alokoskodás pl. a mit a III. Napoleon által behozott községi 101
