Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Vázsonyi Vilmos: A szavazás decentralisatiója az országgyűlési képviselőválasztásoknál [75., 1892]
6 (Relazione della commissione, Camera dei deputati. I. kötet 186. old.) Ezek azok az érvek, melyek a központi szavazás ellen általánosságban felhozhatók. Minthogy világos, hogy e rendszernek a választási szabadság, a demokratia és a gazdaságosság szempontjából hiányai vannak, kérdés már most, micsoda szempont vezérelte a központi szavazás híveit rendszerük életbe léptetésénél. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy az a nézet, mely a kúriai képviselöválasztási bíráskodásról szóló javaslat bizottsági tárgyalásainál kifejezésre jutott, mintha csak Magyarországon uralkodnék a központi szavazás rendszere, tökéletesen téves. E tekintetben Magyarország nem áll egyedül, mert Belgiumban1 az első választási törvény éppen úgy, mint a most érvényben levő a központi szavazást adoptálta, központi a szavazás Dániában és Luxemburgban'2 3 * * * * is, valamint a két első választó testület tekintetében Romániában.8 A központi szavazás mellett első sorban az szól, hogy mellette a választási actus egyszerűbb és gyorsabb lefolyású. A szavazásnak nem kell több helyen történnie, az egyes szavazókörök választási eredményét nem kell időveszteség árán, egy vagy több nap közbevetésével a szavazás főhelyén egybegyűjteni, az egész választás egy csapással, gyorsan véget ér. Kétségtelen az is, hogy a választási actus szabatos és törvényes lefolyását a központi szavazás jobban biztosítja, mert az ellenőrzés, a szavazás csak egy helyen ejtetvén meg, könnyebb, a pártok és a közvélemény ellenőrző figyelme egy helyre van concentrálva. Az a nehézség, mely 1 1878 május 17. törvény, 72. czikk: A választók a törvényhozási választások megejtésére a közigazgatási kerület székhelyén gyűlnek egybe, akkor is, ha több kerület egy senatort választ. 2 Az 1884 márczius 5. törvény 175. ezikke szerint a választók a canton székhelyén gyűlnek össze. Egész Luxemburg három districtre és 11 cantonra oszlik. Minden canton egy-egy választókerület, kivéve Luxemburg cantont, mely két választó-cantonra oszlik. 3 A román képviselőházat négy választói test választja. Az elsőnek a nagybirtokosok tagjai, a másodikat a középbirtokosok képezik, a harmadikat a középmennyiségű adót fizető városi lakók és a capacitasi választók, a negyediket azok, a kik akármennyi adót fizetnek. A negyedik választói test falusi községekre vonatkozik és két fokon választ. Ausztria választói joga analog. too
