Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Vázsonyi Vilmos: A szavazás decentralisatiója az országgyűlési képviselőválasztásoknál [75., 1892]
4 és decentralizált szavazás vitakérdését, vizsgálni, vájjon melyik rendszer mellett gyakorolhatják a választók könnyebben és czél- irányosabban választói jogukat. Központi szavazás mellett a választókerület összes szavazói egy helyen és egy időben gyűlnek össze- a szavazás megejtésére. Vidéki kerületekben, mert e kérdésnél első sorban csak azokról van szó, a központosítás a választóknak sok nehézséget okoz. Ha a kerület nagyobb, már egy nappal a választás megejtése előtt útra kell a választónak kelnie, hogy a kitűzött időben a szavazási székhelyen jelen legyen. A szavazással ismét egy nap telik el és a visszautazásra hasonlóan egy nap esik áldozatul. A központi szavazás tehát a választót esetleg három nap gazdasági eredményétől fosztja meg, kizökkenti rendes foglalkozásának kerékvágásából. Ez súlyos gazdasági kár az egyesek és a nemzet egészének szempontjából. A gazdasági szempontot emlegetni a választás kérdéseinél éppenséggel nem kicsinyesség és a választói jog szentségének sérelme; e jog szentsége egyáltalán nem szenved azáltal, ha gyakorlásához gazdasági hátrány nem fűződik, de gyakorlóinak száma határozottan kisebb lesz, ha érvényesítése csak gazdasági áldozat árán lehetséges. Ez a szempont vezérelt egyes külföldi államokat, mint pl. Spanyol- országot, Görögországot, midőn kötelezően kimondják választási törvényeikben, hogy a választás napja csak vasárnap lehet, tehát az a nap, melynek gazdasági eredménye lenni úgy sem szokott. Az egyéni és nemzeti gazdasági kár mellé csatlakozik a választónak az utazás fáradalmaival való megterhelése. Ezzel összefügg egy másik körülmény, mely a választási szabadság szempontjából nagy fontosságú. Ha a választóknak távolabbról kell a választás helyére bevonulniok, minden természeti és közlekedési akadály egyúttal a választói jog érvényesítésének akadálya is. A választás eredményére csak a választók akaratának volna szabad befolyással bírnia, ámde most közrejátszanak a természeti és közlekedési viszonyok, vihar, hatalmas esőzés, nagy havazás, jégzajlás, közlekedési viszontagságok és mizériák döntő suly- lyal esnek latba a választás eredménye tekintetében. A választók egybegyűjtése a központban a pártok összeütközését, különösen ott, a hol a nép hevesebb vérű, rendkívül elő98
