Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Lányi Bertalan: A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal [64., 1891]
13 bányaüzem jövedelmének bizonyos hányadában részesítse; de az ily kikötések pusztán bányajogi szempont alá esnek s a bányászat és földtulajdon közt a bányamívelési jog önállósága tekintetében fenforgó viszony lényegén mitsem változtatnak. Másrészt azonban feltétlenül szükséges, hogy a földtulajdonos rendelkezési korlátozása csak addig terjedjen, a meddig azt a bányamívelés szabadságában megnyilatkozó közgazdasági érdek feltétlenül megköveteli. Ennek szükségszerű folyománya, hogy a bányamívelési szabadság tárgyát képező ásványok mindaddig a földtest részeiül (pars fundi) tekintendők, míg fel nem találtatnak s rendszeres kiaknázási (nyerési) munka tárgyáúl tétetni nem szándékoltat- nak. A földtulajdonos kötelezettsége egyedül arra szorítkozik, hogy a bányamívelési jogot csupán földtulajdonosi minőségénél fogva igénybe ne vegye, és annak a törvény által megszabott jogosítványnyal felruházott bányavállalkozó által való gyakorlását ne akadályozza. Ugyanazért a bányajogi szempont alá eső azokkal az ásványokkal, melyeket a földtulajdonos nyerési munka (exploitation) nélkül, valamely egyszerű földásás közben, (pl. kút- vágy alapásásnál) talált és hozott napfényre, s melyekre vonatkozólag más bányavállalkozó jogot még nem szerzett, a földtulaj donos rendelkezhetik. így épül fel az egyéni jogok és a közérdek közt felmerülő ellentétek compromissumán a bányajog specziális rendszerének egész struetur ója; s így domborodik ki ennek keretében a bányajog sarkelve: a bányamívelési jog önállósága és a bányamívelési szabadság. S épen azért, mert ezeknek az elveknek megvalósulását a magántulajdon szabadságának a közjó előmozdítása szempontjából szükségessé vált megszorítása eredményezte, elengedhet- len, hogy a bányamívelési szabadság igénybevétele és annak gyakorlása az állam közvetlen ingerencziája mellett történjék. A jogkör, mely e tekintetben az államot megilleti, s melynek a bányajogi intézmények létjogosultságát képező közgazdasági érdekek folytonos szemelőtt tartásával eszközlendő részletes szabályozása a bányaügyi törvényhozás egyik főfeladatához tartozik, ép oly kevéssé tekinthető a bányaregálé kifolyásának, 73
