Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Lányi Bertalan: A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal [64., 1891]
14 mint a hogy nem hozható kapcsolatba a bányaregáléval az államnak az a joga sem, melynélfogva a bányamívelési szabadságot igénybe véve, mint magánvállalkozó, a maga számára bányajogosítványt szerez (kincstári bányászat), avagy az államélet souverain rendezését magában foglaló hatalmára támaszkodva — a közjövedelmeknek a társadalom érdekében is álló fokozása végett — a bányamívelés szabadságát bizonyos tekintetben megszorítja s egyes ásványok bányászatának jogát kizárólag magának tartja fenn (állami bányamonopolium). Végigtekintve az egyes államok újabb bányajogi rendszeres törvényhozási és törvényelőkészítési alkotásain, azt látjuk, hogy azok a bányaregálé elvét mindinkább mellőzik s a bányamívelési jog önállóságát a tulajdoni jognak tételes törvényen alapuló korlátozása alakjában tüntetik fel. Francziaországban már az 1791. évi bányatörvény teljesen eltekintett a bányaregálé fogalmától s annak helyébe az állam fenségjogát állította. Ezen törvény szerint a bányák a nemzet rendelkezése alá tartoznak (a la disposition de la nation) oly értelemben, hogy a bányatermékek felkeresése és nyerése csak a nemzet (állam) engedélye alapján és annak ellenőrzése mellett történhetik (art. 1.). A bányatermékek a földtulajdon alkatrészei s csak a közjó érdekében vonatnak el a földtulajdontól. A földtulajdonosnak — mintegy kárpótlásképen — a bányamívelési engedély elnyeréséhez előjoga van (art. 3.). Az 1810. évi bányatörvény is abból az álláspontból indul ki, hogy az állam a bányászatot illetőleg magánjogi tekintet alá vonható jogokat nem gyakorol, s hogy mindaz, a miben áz államnak beavatkozása a bányászati jogviszonyokra nyilvánúl, az állami fenségjognak kifolyása. Gyakorlatilag pedig ez a fenségjog akként jut érvényre, hogy az állam bizonyos korlátok közé szorítja a föld- tulajdonosnak a Code civil 552. §-án alapuló azt a jogát, melynélfogva a földtestnek úgy felszíni, mint földalatti részeivel szabadon rendelkezhetik (Code civil. art. 552.: La propriété du sol empörte la propriété du dessus et du dessous, sauf les modifications resultant des lois et reglemens relatifs aux mines et des lois et reglemens de police). Az állam nem vindikálja a maga részére a bányatermékek tulajdoni jogát, a mi által a földtulajdonos jogát szükségképen megszüntetné; csupán kor74
