Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)

Lányi Bertalan: A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal [64., 1891]

12 téteket lehetőleg kiegyenlíteni köteles, a tulajdonból kifolyó jogi uralmat bizonyos tekintetben korlátolhatja. A tulajdonos­nak ama kötelezettségében, melynélfogva egyéni jogának a társadalom javára szolgáló megszorítását és a tulajdon tartal­mába beilleszthető egyes jogosítványoknak közérdekből szük­séges elvonását eltűrni s ily módon tulajdonát bizonyos tekin­tetben az összeségnek átengedni tartozik, nyilvánul a tulajdon társadalmi eleme. Ha már most az állam arra a meggyőződésre jut, bogy a bányászat felvirágoztatását csak úgy mozdíthatja elő, s a bánya­termékek forgalomba hozatalából várható gazdasági előnyök­ben a társadalom összeségét csak úgy részesítheti, hogy ha a bányamívelést a földtulajdontól önállósítja, ezzel kapcsolatban a bányamívelési jognak megszerzését mindenkire nézve lehetővé teszi, s ekként a bányamívelés szabadságát minden irányban megvalósítja: akkor hatalmában áll a kiválóbb közgazdasági fon­tossággal biró ásványokat a földtulajdonos rendelkezése alól elvonni s ezen ásványoknak kiaknázási jogát a tulajdonjog tar­talmából kiválasztani. Ezen az irton megteremti a törvényhozás a bányamívelési jog önállóságának tételes alapját. A tulajdoni jognak imént jelzett princzipiális megszorítása a bányajog egyik alapvető rendelkezésében bírja keletkezésének forrását, s oly jogrendszernek képezi kiindulási pontját, melynek gyökerei a magánjogba nyúlnak ugyan vissza, de a mely alaptéte­leinek közgazdasági irányzatánál fogva önálló s az egyéni sza­badság védelmével egyenértékű rendeltetéssel bir. Ehhez képest a földtulajdonost megillető szabad rendelkezési jog tartalma — már magánjogi conceptiójában is — arra a mértékre van redu­kálva, a melyet a bányatörvénynek pozitív rendelkezése érintet­lenül hagy. Egyes ásványoknak a földtulajdonos rendelkezése alól elvonása tehát nem bir a részleges kisajátítás jellegével s magánjogi szempontból nem szolgálhat alapul arra, hogy a földtulajdonos kártalanítást követelhessen. Lehetnek ugyan esetek, a midőn az állami törvényhozás indokoltnak találja a bányavállalkozót arra kötelezni, miszerint a földtulajdo­nos részére a bányamívelési jog igénybevétele czímén bizo­nyos szolgáltatásokat teljesítsen, avagy a földtulajdonost a 72

Next

/
Thumbnails
Contents