Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Lányi Bertalan: A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal [64., 1891]
9 1791. évi franczia bányatörvény sem tudta magát teljesen emanczipálni, ma már meghaladottnak tekintendő. Már magában véve természetellenes és mesterkélt a földalatti és földfeletti tulajdon különválasztását akként konstruálni, bogy a termőképes földréteg az alatta lévő földtesttől phisikailag is különálló vagyontárgygyá minősüljön. De ha a földfeletti és földalatti tulajdon tárgyainak ilyetén testi elkülönítése a természetben képzelhető s a kétféle tulajdonjog tartalma jogilag meghatározható is volna: akkor ennek az elkülönítésnek consequentiája nem lehetne más, minthogy a külső földréteg alatt fekvő földtömeg s annak minden alkatrésze az állam dispozicziója alá esik; már pedig az állam beavatkozási joga tényleg csak a köz- gazdasági fontossággal biró ásványokra, az ú. n. bányászati termékekre szorítkozik, a földtest egyéb ásványrészeire nézve pedig a földtulajdonos szabad rendelkezése és kizáró jogi uralma érintetlenül marad. Nagyobb érdekkel bir a bányászati törvényhozás alapelvének jogtörténeti alapon való levezetése. Ennek eszmemenete a következő: A bányászat története számos adatot szolgáltat arra nézve, hogy a bányamívelés joga a legrégibb idők óta más fejlődési irányt követett, mint a mely az egyéni földtulajdonnak a közösség különféle alakzataiból való fokozatos kibontakozását feltünteti. Azok a tényezők, melyek a földbirtok egyéni megoszlását eredményezték, nem idézték elő egyúttal a bányamívelés átalakulását, mely továbbra is, úgy mint annak előtte, a társadalmi közösség jogán gyakoroltatott. Az állami szervezet consolidálásával a királyi hatalom lett a bányamivelési jog erőforrásává. így keletkezett az ú. n. bányaregálé, mely a bányászatnak a földtulajdontól való tényleges különválását az állami hatalom legfőbb tekintélyével sanctio- nálta. E szerint tehát a földtulajdontól független bányamivelési jog létalapja a bányaregálé történetileg kifejlődött fogalmában lenne keresendő. Kétségkívül messze túlmennék a jelen tanulmánynak a dolog természete által is szűkebbre vont keretén, ha azokra a pbázisokra akarnék kitérjeszkedni, melyeken a bányaregálé az egyes államok 69
