Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Lányi Bertalan: A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal [64., 1891]
8 terét képezik s ez a tevékenység megszabadítandó azoktól az akadályoktól, melyeket a földbirtokviszonyok merevsége útjába gördít. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a bányatermékek felkeresésének és kiaknázásának joga, vagy a mint közönségesen mondani szokták: a földalatti tulajdon már a törvény rendeletéből külön választatik a földfeletti tulajdontól. Es ha már az állam saját gazdasági fejlődésének biztosítása végett annak szükségét érzi, hogy a bányászati törvényhozás főprincipramát a bányatulajdonnak a földtulajdontól való különválasztására fektesse, akkor szükségképen meg kell találni azt a formát is, mely szerint a különválasztás jogászilag megokolható. Az államnak a bányászati érdekek megóvására irányuló beavatkozási jogát részint jogbölcsészeti, részint jogtörténeti alapra szokás visszavezetni. Jogbölcsészeti szempontból azt hozzák fel, hogy a földtulajdon eredeti szerzésmódjai közül egyik sem alkalmas arra, hogy a földttulajdonos jogát a föld belsejében feltalálható ásványokra megalapítsa. A foglalásnál (occupatio) az animus habendi csupán a föld felületére irányul. A megmunkálás általi átalakítás (specificatio) tárgyát csak a termőképes földréteg képezi; az ez alatt fekvő ásványokra pedig a földmívelő munkája átalakítólag nem hat. A birtokrészletek külső elhatárolása, mely a társadalmi közösségek tulajdonának felosztásánál az egyéni tulajdon mértékét megszabta, szintén csak a felszíni területekre terjed ki. Az erre alapított érvelés pedig oda megy ki, hogy az ásványtelepek vagy eleitől fogva az állam tulajdonát képezik, vagy mint uratlan dolgok az állam által elfoglalhatok, és vagy az állam saját czéljaira felhasználhatók, vagy pedig olyanoknak adományozhatok, a kik az államnak a bányamíve- léssel kapcsolatos érdekeit a legelőnyösebben megvalósítani képesek. Ez a felfogás, mely a régibb tervénykönyvekben s egyebek közt a porosz Landrechtben (П. rész XVI. ez. 6. §.), valamint az osztrák polg. törvénykönyvben (287. §.) nyert kifejezést, s melynek befolyása alól a «nemzeti tulajdon» elméletére alapított 6S
