Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Lányi Bertalan: A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal [64., 1891]
7 kának határain belül, tehát csupán saját egyéni érdekének szem- előtt tartása mellett létesít, az egész ásványtelep exploitálá- sára elégtelenek, sőt czélszerütlen berendezés esetén az ásványnak felszínre és forgalomba hozatalát egyenesen meghiúsíthatják. Az állam feladatához tartozik, hogy a társadalom gazdasági fejlődését biztosítsa, s a közjóiét terjedésének eszközeit egyesek cselekményei vagy mulasztásai által az összeségtől elvonni ne engedje, s ehhez képest a bányászat terén is oly intézményeket kell létesítenie, melyek a bányatermékeket a társadalomra nézve hozzáférhetőkké, szabad felkeresésöket és forgalomba hozatalukat lehetővé teszik, s ez által a nemzeti vagyonosság egyik bőven fakadó forrását megnyitják. Ott, a hol a birtokviszonyok stabilitása, a nemzet minden rétegét átható üzleti vállalkozási szellem, magasabb fokü kulturális és gazdasági fejlettség garancziát nyújt arra nézve, hogy a földtulajdonosok teljes tudatában annak a kölcsönhatásnak, mely az egyéni és a közjóiét között felismerhető, — a szükséghez képest önkéntes társulás útján is, — megteszik azt, a mit a rendszeres bányamívelés megkíván, a földtulajdonos rendelkezési joga kétségkívül kevesebb megszorításnak lesz alávetve, mint ott, a hol az említett feltételek fenn nem forognak. így látjuk, hogy míg Angliában és az észak-amerikai Egyesült- Államokban a bányamívelési jogot a földtulajdon közvetlen kifolyásának tekintik, s hogy a bányamívelési jog elválasztása a felszíni területtől csak a földtulajdonos akaratából történhetik, a mely szabály alól Angliában csupán az arany és •ezüst bányászatára nézve van kivételnek helye: addig más államok törvényhozása a bányászati érdekek megóvásának súlypontját a bányamívelésnek a földbirtoktól való függetlenítésébe helyezi. De eltekintve a helyi viszonyoktól, melyek a kérdés megoldásánál legfeljebb czélszerűségi momentumot képezhetnek, általánosságban áll az, hogy a bányamívelés jelen fejlettségi fokán a bányászat körébe vágó jogviszonyok különleges szabályozást igényelnek, s hogy a bányamívelési érdekek felkarolása pusztán a földtulajdonosokra nem bizható. Az ásványtelepek egy önczélú gazdasági tevékenység szín67
