Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
21 solhatja, hogy általa egy érdemileg discretionárius jellegű actus, alanyi jogot sértővé váljék. Nem szenved kétséget, hogy a magyar pénzügyi közigazg. bíróságnak azon joga, hogy lényeges alaki sérelmek, illetéktelen- ség, hatáskör hiánya miatt a hatósági határozatot megsemmisítheti (16. §.) csak oly ügyekre vonatkozólak áll fenn, melyek érdemileg is az ő bírói hatáskörébe tartoznak. — Szükségtelen kiemelni, hogy az alanyi jogot sértő hatósági actusokhoz sorozom azokat is, melyek a helyi közösségeknek közhatósági jogkörét bármi módon sértik, azok önkormányzati szabadságát vagy törvényesen átruházott hatáskörét megtámadják: Tehát az állami és communalis hatáskör összeütközésének eseteit. A milyen az egyesre a közjogi jogosítvány vagy kötelezettség, ép oly természettel bir a helyi érdekközösségen alapuló testületekre azoknak politikai hatásköre, azoknak jogosultsága arra, hogy állami és helyi érdekű ügyeket saját szervekkel, saját erejükön stb. intéznek. Az önkormányzat hatóságainak közhatalma, az államhatóságokkal szemben bírói védelmet igényel. Hangsúlyoznom kell, hogy az individuális jog, mely védelmét a közigazgatási bíróságoknál keresi, nem szükségkép közjogi jogosítvány, nem közviszonyokból eredő jog, mint Concha nevezte. Ha a közhatóság mint felsőség, mint kényszerhatalom bármely alanyi jogot sért, helye van a közig, bíráskodásnak; lehet hogy a sértett jog magánjog lesz, pl. vegyük az esetet, hogy az alispán egy vízvezetési jogot engedélyez idegen tulajdont képező oly telken, mely azon kényszerkorlátozásnak a vízjogi törvény értelmében alávetve nincs ; egy magánjog szenvedett sérelmet, lön korlátozva törvényellenesen. A keletkező jogvita nyilvánjogi természete daczára, a védelem tárgya magánjog is. A közigazg. per itt a közhatóság által jogellenesen megtámadott magán- tulajdonban foglalt jogosítványt akarja visszaállítani; egyidejűleg a hatóságot törvényes hatalma körébe terelni vissza. — Nem az az irányadó, hogy mily jog lön sértve, hanem az, hogy a hatóság mint «puissance publique» jogkörén túl más jogkörbe lépett át. Nem értek tehát egyet abban Parin-mű, hogy csak a nyilvánjog védelme lehetne a közig, bíráskodás tárgya, s hol magánjog sértetik, azonnal a rendes bíróságokhoz engedtessék út. Cóncha azt mondja (m. jogászgyülés 1882.), hogy a köz21
