Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
12 «excés de pouvoirs» semmitésre irányuló közigazgatási perorvoslatot ad (contentieux d’annulation). Azok, kik a jogvitát, pert csak különböző személyiségek jogköre összeütközése esetén tartják lehetőnek, s abban, hogy a végrehajtó hatalom nem alkalmazkodott a reá irányadó akarathoz, magában véve csak egy sajnálatos zavaró és megszüntetendő disharmoniát, de még nem peralapot látnak, egy szőkébb határt jelző általános formulával állanak elő ; azt mondják, hogy valóságos jogsérelem akkor forog fenn, midőn a közigazgatás cselekvősége olyképen lépte át a jog határait, hogy egyúttal alanyi jogkört csorbított; a hol tehát a közigazgatási jog nem csak a közigazgatásnak adott bizonyos szabadsági kört egy közviszonyra, hanem az államtól külömböző személyiségeknek is. Az ő szabályuk így hangzik: «Közigazgatási biró elé tartozik minden közigazgatási actus,, melylyel szemben valaki ellentétes alanyi jogára hivatkozik.» * Tudjuk, hogy e felfogást valóban mintaszerűleg praecisi- rozva az osztrák közigazgatási bírósági törvény is (1875. okt. 22.) magáévá tette, 2. §-ában kimondta : «Der Verwaltungsgerichtshof hat in allen Fällen zu erkennen, in denen jemand durch eine gesetzwidrige Entscheidung oder Verfügung einer Verwaltungsbehörde in seinen Rechten verletzt zu sein behauptet.» Felfogásom szerint akár az első, akár a második álláspontra helyezkedjünk is, elégtelen egy általános szabálynak felállítása a közigazgatási bírói ügynek biztos meghatározására. Kétségtelen, hogy úgy az első, mint a második általános szabály védelmezhető kritériumot szab meg; úgy de a gyakorlati nehézség ennek felismerésében áll. Hol parancsol valamit szük- ségképiséggel a közigazgatási jog, mily mérve marad egy-egy szabály mellett a discretionarius elhatározásnak, hol nyújt valóságos alanyi jogokat a közigazgatási jog, melyet a közigazgatás hatóságával szemben biróilag védelmezni kell, mind oly kérdések, melyeket az általános elvi határ mellett még közelebbről is meg kell jelölnünk. A közigazgatástan és közigazgatási jog tudományának zsenge korát épen az mutatja legjobban, hogy * Alanyi jog nem csak egyéni. L. alább. 12
