Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
13 ma még minderre nem tud bennünket határozottan eligazítani, nem tud elvi feleleteket adni. A magán jogias felfogás pedig itt valóban nem vezet czéllioz; azok a magánjogi rendszerek, évezredes tudományos dolgozás alatt mintegy kijegeczesedett elméletek, beosztások, magyarázati szabályok egyszerű applicálása itt nem lesz elégséges. Az állami és más közviszonyok gyakran szövevényes lényegét, a végrehajtó hatalom functióinak természetét ép úgy kell ismerni, mint a magánjogi birónak az illető magán életviszonyokat. Nem a jog az, mely lényegesen más az állam életében, hanem az államélet maga lényegesen más mint a magánélet. Különösen a közigazgatásjogi rendszer hiánya, az alapfogalmak tisztázatlansága folytán lehet mondani, hogy egyetlen általános elvet vonni törvénybe, majd annyi volna, mint meghatározatlanul hagyni a közigazgatási biró ügykörét, a meghatározást egészen a biró felfogására bizni, azt, ha lelkiismeretes, folytonosan nehéz stúdiumra kényszeríteni, melyben pusztán civiljogi ismeretekkel fegyverkezve tehetetlenül fog állani. Az általános elvi meghatározás mellett alig vezérli más a bírót, mint érzéke, mely ha fejletlen, valóban veszélyt képez a köz- igazgatás menetére. Jellemző Odilon Barrot franczia képviselő válasza, melyet a franczia képviselőház 1845 julius 19-iki ülésében adott Dufőurnak, ki törvényileg definiálni akarta a köz- igazgatási bírói ügy fogalmát: «Avez vous la prétention» —- mondá — «de régler cette limite entre ce qui est administratif et ce qui est contentieux, de résondre le plus vaste probléme, qui se sóit peut-étre presente non settlement á l’égard des legistes, mais des publicistes, un probléme qui ne se résout que par les questions mentes, par le sens intime du juge, par la nature qui se modifte á l’in- fini des contestations des litiges administra tifs.» Az elvi meghatározás mellett a legegyszerűbbnek látszó kérdésekben controversiák állanak elő, bizonytalanság, mely a közigazgatási bíráskodás nélküli állapotnál nem sokkal jobb, kivált ha ehhez még a hatásköri folytonos conflictusok nincsenek független bíróság elé utalva. Jó szerencse lesz, há egy kiváló szakképzettségű jogász-kar közreműködésével keletkező bírói gyakorlat fog kidolgozni szabályokat, melyek közelebbről körülírják a közigazgatási jogvita fogalmát. De mennyi jog esik 13
