Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)

Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]

9önkormányzati és bírói elem kellő érvényesítésével, a függetlenség és ügyképesség biztosítékai mellett.

Köztudomású, hogy a kormány-tervezet is ily eszmén alapul, az épen ma beterjesztett megyei reform-törvény szerint, a közigazgatási bizottság egy osztálya lesz felruházva az alsó fokú közigazgatási bíráskodással. A választott önkormányzati elemnek talán a porosz Bezirksausschuss mintájára döntő rész fog engedtetni a helyi közigazgatás működésének jogi ellenőrzésében. Ha ez valóban képes is lesz e bírói hatóságával élni, úgy méltó kárpótlást nyer a megye szervezési ál hatalma megszűnéséért.

Érintettem a szervezeti kérdést — t. teljes-ülés — mert az irodalom és a törvényhozások is bizonyos kölcsönösségbe hozták azt a hatáskör kérdésével. Abból látszanak kiindulni, hogy a hatáskört ahhoz képest kell és lehet szabályozni, a hogy a szervezet alakul. Nem lehetne a polgári bíróságot olyan hatósággal felruházni a közigazgatási jogvitákban, minőt adhatnánk egy szakbiróságnak, avagy a közigazgatási jellegét is megtartott collegiumnak. Nem szükséges kiemelnem, hogy ezen kölcsönösségi nézet hamis; mert bármely hatóság gyakorolja a közigazgatási jogszolgáltatást, az ennek természetét nem változtatja meg; a biró feladata a jog védelmében mindig ugyanaz leend, a bírói hatalom terjedelmének minden esetben teljesnek kell lenni. Relative sem lehet helyes pl. az, hogy az olasz polgári bíróság alig több mint jogi tanácsadó a közigazgatási jogvitákban, — declarativ hatáskör, — míg az osztrák közigazgatási főtörvényszék már semmitésre jogosult, a porosz járási vagy kerületi választmány, a franczia Conseil d’ Etat conseil de Prefecture, meg érdemileg is döntő közigazgatási bíróságok. Ezért hát nem is a szervezet, hanem a közigazgatási bírósági ügykör az, a melyet az egész kérdésben először kell figyelembe venni. Ha ezzel tisztába jöttünk, ha megállapítottuk, hogy vannak, lehetnek valóságos közigazgatási jogi viták, s melyek azok, abban az esetben azon elv szemelőtt tartása mellett, hogy a jogviták eldöntésére «biró» kell, könnyebb lesz a szervezet iránti kívánalmakat formulázni. Először egy létezőt kell megvilágosítani, azután jő az új alkotás. A létező az ügykör, az alkotandó a szervezet; arról van ugyanis szó, hogy a közigazgatás jogi rend sérelmeiből eredőleg előálló teendőkre, melyek lényegüket meg.

9