Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
(И solhatni, mint annak kezdetén. A scrutinialis vagy elővizsgálati eljárás során meg nem hitelt tanuk a tárgyalás alkalmával nem mindig önzetlen okokból másítják meg vallomásaikat.1 Nem a vizsgálati fogság elrendelésének oka, hanem a büntetendő cselekmény súlyára való tekintettel tartanám czélszerünek egy határozott maximum kijelölését. Mindenesetre anomalia, hogy vétségek miatt, melyekért a bíróságok egy hétnél többet nem szoktak kiszabni, valaki esetleg hónapokon keresztül is vizsgálati fogságban üljön. Fenálló gyakorlatunk, ép úgy mint az osztrák törvény 175. §.-ának 4. pontja a vizsgálati fogság elrendelésének egy harmadik okát is ismeri, melyet mint a jogszolgáltatás és rendőri működés nem kellő elhatárolásának idejéből származót, a német törvény ép úgy, mint összes javaslataink mellőztek,1 2 tekintettel azonban fenálló eljárásunk hosszadalmasságaira nélkülözhetetlennek tartom : érteni terhelt letartóztatását, ha a vizsgálat folyama alatt újabb bűntettet elkövet. Szokásszerü bűntetteseket, azaz olyanokat, kik büntetésük kiállása után újra és újra visszaesnek, a külföld is ismer. De hazai eljárásunk specialitása a végtelenig kinyúló perek tekintetében oly bűnösöket teremtett, kik a büntető per folyamán ismétlődő törvényszegéseik által módot találnak a megélhetésre, de egyúttal jogérvényes elitéltetésük elodázására. Egyrészről a büntető per évekre kiterjedő folyama, másrészt a bíróságok beteges hajlama az ugyanazon terhelt ellen folyamatban levő eljárások egyesítésére, végre az indítványi vétségek azon sajátszerűsége, hogy a fenyegető veszélyt a sértett fél kielégítése által elháríttatni engedi, mihez a szükséges eszközöket újabb csalások elkövetése nyújtja: egy egész osztályát az iparszerü csalóknak teremtette meg, kiknek megfékezésére a letartóztatás ugyan az egyedüli mód, melyre azonban sem szökési, sem összejátszási gyanú által okot nem szolgáltatnak. A budapesti törvényszék praxisából erre nézve igen érdekes példákat tudnék idézni. Az ipartörvény fölötte érezhető hiánya, hogy 1 V. ö. Krone eher i. h. 355. 1. 2 Máskép vélekedik ezen pontból Helie — traité de l’instruction criminelle У. 748. 1. —: «Cette détention, si on Iá décompose dans ses dift'érents elements, est á la fois um menüre de mretd, une garantie de l'exéeution de la peine et un moyen d’exécution. 61