Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
59 A büntetések enyhítése, a büntető per kiterjesztése kisebb törvényszegésekre, végre a mindinkább fokozódó nehézség, mely- lyel az igazságszolgáltatás karja alóli kisiklás jár, természetszerűleg maguk után vonják a vizsgálati fogság ritkább alkalmazását szökési gyanú miatt. A collusio veszélyére alapított vizsgálati fogság eseteinek apadása azonban elvi okokra vezethető vissza. Mint a titokzatosság és a beismerés kicsikarására irányuló tendentia szüleménye, jogosultsága egyáltalán nincs és ezen minőségben (itt is a czélzat gondos takargatásával) csak per nefas alkalmazzák. A mennyiben pedig hivatva van terheltnek a vizsgálat kijátszására irányuló positiv tevékenységét megakadályozni : igen nehéz megengedhetőségének feltételeit szabatosan körülírni. Ha valóban ezen terhelt részéről érthető törekvés prae- sumptiója elegendő lenne a vizsgálati fogságra : annak elrendelése a szabályt képezné inkább, mint a kivételt.1 Mig másrészről, ha a fogság elrendelését függővé teszszük a collusio tényleges igazolásától vagy megkísérlésétől, fölösleges lesz ezen intézkedés, mert a baj már bekövetkezett vagy egyáltalán nem követ- kezhetik be. Midőn tehát a modern törvényhozások kivétel nélkül «nyomatékos adatokat, jelenségeket vagy bizonyítékokat» kívánnak a vizsgálati fogság ezen czímen való elrendeléséhez: az óvatos és körültekintő vizsgálóbíró első sorban itt fogja szem előtt a vizsgálati fogság elrendelésénél egyáltalán irányadó szabályt, hogy a kényszerrendszabályok alkalmazásának elvi jogosultsága abban fekszik, hogy nélkülök a vizsgálat egyáltalán keresztülvihető nem lenne és hogy feladatának megkönnyebbítésére nem szabad neki felhasználni azt, a mi teljes meghiúsításának megakadályozására van hivatva. Nem annyira az, a mit terhelt tett vagi' tenni akart, hanem a mit egyáltalán tehet,, lesz tehát mérvadó a collusióra alapított vizsgálati fogságnál, melynek túlgyakori alkalmazása az inquisitorius perben árnyait 1 Tényleg a legkülönbözőbb ürügyek alatt rendelték el a vizsgálati fogság ezen nemét. Dr. Friedmann Bernát úr tisztelt tagtársunktól tudom, bogy a municipalis törvényszékek idejében terhelt kedvező anyagi körülményei, melyek őt tanuk befolyásolására képesítik, rendesen okul szolgáltak a vizsgálati fogság elrendelésére. Itt a fővárosban csak az akkori törvényszéki elnök (Sárkány Józsefnek) erélyes keze vetett véget ezen visszaéléseknek. 59
