Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
58 írja elő a vizsgálati fogságot, ha egyéb a letartóztatásra feljogosító feltételek mellett a cselekményre, melylyel, vagy melyben való részességgel terheltetik valaki, 1. halálbüntetés, vagy öt évnél hosszabbra terjedhető fegyház vagy ugyanezen ideig terjedhető államfogház van a Btk.-ben megállapítva, vagy ha 2. a Btk. 340. §-ának büntetési tétele alá eső lopás, vagy ha rablás, vagy pedig a Btk. 372. §-ában meghatározott orgazdaság büntette vagy ezekben való részesség nyomatékos gyanúja forog fen ellene. A Fabiny-féle Javaslat egyáltalán nem ismeri az obligatorius vizsgálati fogságot. Ezen tekintetben a német bűnvádi eljárást követte és nem az 1873. évi osztrák törvényt, mely szerint legalább is 10 évi börtön vagy halálbüntetéssel sújtott bűntettek gyanúja esetében a vizsgálati fogságot okvetlenül elrendelendö- nek mondja. Magam részéről legalább is oly büntetendő cselekményeknél, melyekre az absolute vagy relatíve legsúlyosabb büntetés : halál vagy életfogytiglani fegyház van előírva, már azon okból is javasolnám a kötelező vizsgálati fogságot, mert oly terhelt újabb törvényszegései ellen, kit már a legsúlyosabb büntetés fenyeget, az emberi társadalom nincs megvédve. A szökési gyanú mellett a vizsgálati fogságot az ú. n. collusio veszélyre is indokolja, vagyis a félelem, hogy terhelt a büntetendő cselekmény nyomait elhárítani, megsemmisíteni vágj’ megváltoztatni, a tanukat vagy részeseket hamis vallomásra vagy a vallomás kikerülésére, vágj' pedig a szakértőket hamis véleményadásra bírni törekedett. Ezen fogsági ok elvi helyessége iránt is nagy véleményeltérés mutatkozik. A tlieoretikusok nagyobbrészt elvetendőnek, a praktikusok, legalább azok többsége, nélkülözhetetlennek tekintik. Ezen controversiával is azonban úgy vagyunk, mint a halálbüntetés mellett és ellen folytatott harczczal. Ezen büntetésnem ellenzői is egészen kivételes esetekben a halálbüntetés elkerülhetetlenségét concedálni tartoznak, míg annak pártolói másrészt csak a rendkívül szükség esetére szorítják annak alkalmazhatóságát. Mindenesetre kétségtelen, hogy a vizsgálat sikere érdekében alkalmazott vizsgálati fogság mindinkább szűkebb körre kell hogy szoruljon. Igaz, hogy a dolgok természetes fejlődésével a szökési gyanúra alapított vizsgálati fogság esetei is gyérülnek. De itt inkább külső okokból. r>ü
