Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)

Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]

57 Határozottan roszalandó ezen szempontból az Ausztria né­mely tartományaiban, különösen Galicziában követett vizsgáló- birói praxis, mely nem a terhelt egyéni viszonyaival indokolja a vizsgálati fogság elrendelését, hanem a lakosság bizonyos osztá­lyánál, különösen munkások- és cselédeknél a szökési gyanút, tekintettel vagyontalanságukra, eo ipso fenforgónak tekinti. Madeski képviselő a galicziai tartománygyűlésen megrendítő számokkal illustrálja ezen gyakorlat szomorú eredményeit. Sze­rinte a terheltek 46 százaléka le van tartóztatva; a vizsgálati foglyok száma 1874 óta 20 százalékkal szaporodott, több a vizs­gálati fogoly egyáltalán, mint az elitéit és 16 százaléka a letar­tóztatottaknak fel lesz mentve. Legfontosabb a szökési szándék ezen praesumptiói között a bekövetkezendő büntetés súlya. Eljárási gyakorlatunk az öt évi börtön miniumát tekinti irányadónak. A német törvény szerint már a «bűntett» gyanúja elegendő. Ez felfogás dolga: min­denesetre pro és contra lehetne érvelni. Magam részéről azt hiszem, hogy ha eddig beértük a magasabb büntetési tétellel, ezentúl sem kell azt lejebb szállítani. Határozottan roszalandó azonban a Fabiny-féle Javaslat, midőn a kérdés szabályozásá­nál «a valószínű büntetés nagy súlyát» jelöli ki irányadónak, és így szabatos cynosura felállítását mellőzvén, egy fölötte tág jelentőségű kifejezést használ, mely gyakorlati megvalósításában a legnagyobb visszaélésekre az enyhe és a szigorú irányban, sőt egyenesen bírói önkényre vezetne.1 Igen figyelemre méltó a Csemegi-féle Javaslat líjitása. A fa- cultativ letartóztatási okok között egyáltalán nem sorolja fel a tett súlyát, mint a szökési gyanú prassumptióját, de kötelezőleg meg, hanem legfeljebb elrejtőzik — saját házában. Midőn tisztelt bará­tom, Bakos János, a pestvidéki ügyészséget vezette, a fogházfelügyelő egy napon kétségbeesett hangulatban jelenti, hogy egy veszélyes rab megszö­kött. Tisztelt barátom, ki igen jól ismeri a magyar nép szokásait, azon­nal megkereste a csendőrséget, hogy tartóztassa le a foglyot Baját házá­ban. Meg is találták ott — a padláson elrejtőzve. 1 A törvény indokolásában használt példálódzások («pl. halál, élet­fogytig, 10—15 évig tartó szabadságvesztés-büntetés) ezen hiányt nem pó­tolhatják. Ezen exemplioativ rendszerrel igen jól összefér a súlyos bün­tetés fogalmának alsóbb büntetési fokokra való kiterjesztése. 57

Next

/
Thumbnails
Contents