Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
55 pontjában álló hivatalnok minőségében fekszik. A nyomozat tehát a vádhatóság vagy ennek helyettese által foganatosított elővizsgálat és az elővizsgálat a bírói személy által vezetett nyomozat. Hasonlag az előzetes letartóztatás: a nyomozat során előforduló fogság és a vizsgálati fogság: az elővizsgálat folyamán foganatosított letartóztatás.1 Csak dicséretet érdemel tehát a Javaslat, midőn tekintettel a fogvatartás két módjának általa is elismert elvi azonosságára, az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság elrendelésének feltételei között különbséget egyáltalán nem tesz (215. §. összevetve a 219. §.-sal). Mindamellett a tettenérés (214. §.), mely külön eljárást von maga után (közvetlen idézés a XYI. fejezet értelmében), specialis letartóztatási okot képez, mely azonban ilyen általánosságban — alárendelt jelentőségű büntetendő cselekménynél is — nem igazolható. A tettenérés mint letartóztatási ok oly esetekben, hol sem személyi megbizliatlanság, collusio veszélye stb. fen nem forog, nem egyéb, mint maradványa a régi magánboszunak, mely a jogsérelem pillanatában újra föléled és tettessel — legalább rövid időre — physikai kényszer által a törvény hatalmát éreztetni akarja. Maga azon körülmény, hogy a cselekmény későbbi felfedeztetése esetében még nyilvánvaló bűnösség mellett sem tartjuk szükségesnek a letartóztatást, ha arra nézve különös ok fen nem forog, legjobban igazolja, miszerint itt is csak a rögtöni megtorlás iránti jogilag nem indokolható kívánságról van szó. Különben is jó lesz e helyütt szem előtt tartani azon tapasztalati tényt, hogy a mi «tettenérés» a rendőr felfogása szerint, mégnem büntetendő tettenérés a biró szemében. Mind a két fogvatartás általános előföltételét a tett elkövetésének (illetve az abban való részesség) nyomatékos gyanúja 1 Már alárendelt jelentőségű azon eltérés a foganatosítás két módozata között, hogy vizsgálati fogságot csak biró, előzetes letartóztatást egyúttal ügyészség vagy rendőri hatóság (48 óráig), vizsgálóbíró (8 napig), vádtanács (harmincz napig illetve a tárgyalás megtartásáig) rendelhet el. A javaslat indokolása maga sem tulajdonit meritorius jelentőséget azon további különbségnek, «miszerint nélkülözhetlen feltétele a vizsgálati fogságnak, hogy vagy vele egyidejűleg vagy megelőzőleg az elővizsgálat elrendelve legyen, míg az elővizsgálat alaki elrendelése egyenesen kizárja az •előzetes letartóztatás alkalmazását.» (291. §.) 55
