Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
54 vek, kiegészítve az ügyészi akták másolataival a járásbiró kezei között kell hogy maradjanak. Csak ezek segélyével képes a nála fogva levő terhelt indítványainak eleget tenni, és az ügy természetének megfelelő időközökben az ügyészi akták betekintése, esetleg a hely színén foganatosított vizsgálati cselekmények által a letartóztatás fentartásának szükségességéről antopsia útján meggyőződést szerezni. Ha már annyi bizalmatlanságot tanúsítunk a védői kar irányában, hogy közreműködését az előzetes eljárás folyamán kizárjuk, attól tartván, hogy ezt inkább terhelt mint az igazságszolgáltatás érdeke fogná vezérelni, a birói beavatkozásban egy loyalis védelem lehetőségéről kell gondoskodnunk ott, hol a fogság megakadályoztatja a jogban járatlan terheltet legitim érdekeinek szakszerű megóvásától. Az elvileges hányt akarom evvel kijelölni, és nem keresztülvitelének részleteit körülvonalozni e helyütt, hol feladatomat kizárólag hazai tör- vényelőkészítési munkálatunk bírálata képezi. * * * Az eljárás kereteinek ismertetése után és mielőtt a fogva- tartás jogczímei és módozatainak bírálatába bocsátkoznám : röviden meg kell felelnem azon kérdésre, mi tehát a meritorius különbség előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság között? Körülbelül ugyanaz, a mi a nyomozat és elővizsgálat között: azaz semmi. Mind a kettőnek feladata : inquisitorie megállapítani, hogy követtetett-e el és milyen büntetendő cselekmény, és kik annak tettesei. A dolog lényegét illetőleg tehát köztük különbség nem forog fen. Ilyennek látszatát felkölti ugyan a Javaslat, midőn máskép írja körül a nyomozat és máskép az elővizsgálat czélját, de az eltérés csak a szavakban rejlik. Midőn a 85. §. első bekezdése szerint «a nyomozás tárgyát azon adatok kipuliatolása képezi, melyek a vádlónak tájékozására a vád emelése tekintetében szükségesek» és a 100. §. szerint «az elővizsgálat czélja kideríteni, hogy a terhelt ellen forognak-e fen bizonyítékokkal támogatott oly adatok, melyek alapján ellene a főtárgyalás elrendelhető» — mindenki tisztában lehet magával az iránt, hog_y ugyanazt kétféle módon lehet kifejezni. Tényleg a két eljárási mód különbsége a procedura közép54
