Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
51 nincs eltérés közte és a német törvény között — de igenis eltér és pedig nevezetes hátrányára a Javaslat a halasztás tartamára nezve. Míg ugyanis a német törvény szerint az első halasztás csak 8 napra szól, melynek elteltével a kir. ügyészség újra tartozik folyamodni halasztásért, mely neki bűntettek vagy vétségek esetében, újabb két heti tartamban engedélyezhető; míg tehát az előzetes letartóztatás a német törvény 120. §-a szerint bűntett vagy vétségnél legfölebb 4 hétig, más büntetendő cselekménynél pedig legfölebb 14 napig tarthat: addig a magyar Javaslat csak egy halasztást ismer, melynek kieszközlésére a lehető legrövidebb terminust szabja és így sziikségszerűleg annak engedélyezését mellőzhetlenné teszi, de a halasztás tartamát Я0 napra teszi azon esetben, midőn a kir. ügyészség még bírói elővizsgálatot tart szükségesnek, és a főtárgyalás megtartásáig hosszabbítja, midőn már a nyomozat alapján vádat akar emelni. Más szóval: miután vádirat nélkül főtárgyalás meg nem tartható, a kir. ügyészség tetszésére lesz hízva az előzetes letartóztatás tartama. (A 227. és 228. §§-ban a vizsgálati fogságra vonatkozólag megvont maximalis határok között.) Ekkép egy intézmény, melynek rendeltetése az előzetes letartóztatás tartamát bírói (ellenőrzés alá helyezni, puszta formaszerűséggé siilyed, és a személyes szabadság megszorításának azon módja, melynek a törvényhozó maga — semmikép sem titkolt bizalmatlanságból — elvben csak 8 napi érvényt kölcsönöz, üres schemák közvetítésével -— blankettaris úton — a kir. ügyészség tetszése szerinti határnapig meghosszabbítható, s úgy hiszem mindenki, a ki tisztában van magával az iránt, hogy az ellenőrzés látszata rosszabb mint annak hiánya, mert a szinleges ellenőrizet alatt álló hatóság felelősségét megszünteti vagy legalább megosztja, tudni fogja, mily súlyt tulajdonítson a Javaslati indokolás azon kijelentésének, hogy «a hosszabban tartó előzetes letartóztatás csak névleg különbözik a vizsgálati fogságtól, de azzal úgy tartam, mint egyéb biztosítékok (!) tekintetében megegyez.» (298. 1.) Az oltalomnak csak szinlegessége, melyet a Javaslat az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tekintetében a fogva levő terheltnek nyújt, valódi alakjában azonban csak akkor tűnik fel, ha tekintetbe vesszük, hogy az előzetes letartóztatás elrende4* 51
