Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
46 általa kezelt ügy minden fejleményéről, de maga a kir. ügyész is minden perczben betekinthet a bírói aktákba és esetleg maga is terhelt érdekében megteheti a változott tényállás által szükségesekké vált indítványokat. A nyomozatnak a Javaslat által contemplalt rendszere mellett mindkét lehetőség elesik. A bírói aktákat a kir. ügyész mindig bekivánhatja, de az ügyészi akták fölött a vizsgálóbü’ó nem rendelkezhetik. Ügyiratok hiányában pedig se nem foganatosíthatja a fogva levő terhelt által indítványozott vizsgálati cselekményeket, se nem szerezhet tudomást a kir. ügyész által vezetett nyomozatnak terheltre nézve kedvező fordulatairól. Ugyanazon Javaslat tehát, mely terheltnek letartóztatására negyvennyolcz órán túl szükségesnek tartja a bírói közreműködést, semmikép sem gondoskodik arról, hogy a nyo- mozat fejleményei akkor is figyelembe vétessenek, mikor terhelt előnyére szolgálnak, illetve hogy a nyomozat oly irányban is fejlesztessék, mely a letartóztatás megszüntetésére vezethet. Úgy látszik az egész eljárás fogyatékossága különösen a személyes szabadság biztosítékainak szempontjából nem kerülte ki a Javaslat szerzőinek figyelmét sem, mert az egész rendszerrel együtt átvették a német törvény azon intézkedését is, mely a vizsgálóbíró vagy járásbiró által a nyomozat folyamán elrendelt letartóztatást csak 8 napig nyilvánítja érvényesnek, melynek elteltével terhelt rögtön szabadlábra helyezendő; a vádtanács azonban ezen határidőt a kir. ügyészség indokolt előterjesztésére harmincz napra, «oly esetben pedig, midőn a kir. ügyészség elővizsgálat nélkül kívánja az ügyet elintéztetni, a főtárgyalás megtartásáig meghosszabbíthatja» (218. §.). Más szavakkal : ha a kir. ügyész a nyomozat befejezésével még külön bírói elővizsgálatot akar indítványozni, kaphat indokolt előterjesztésére harmincz napi halasztást, ha közvetlen vádindítványt akar benyújtani, a főtárgyalás megtartásáig hosszabbíttatik meg terhelt letartóztatása. Nézzük először, miként alakult a gyakorlatban a német bűnvádi eljárás 126. §-a által behozott ú. n. határidőhosszab- bítás, melyet a törvény előkészítésénél a híres Schwarze hevesen megtámadott, melyet a gyakorlat egy kiváló tekintélye a német törvény egyik legelhibázottabb és mielőbb félreteendő 46