Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
36 külsőleg felismerhető módon jelképezni.»1 Ha tehát a római jog utánzásaként, mely a bünvád elfogadásához a legfontosabb polgári és politikai jogok elvesztését kapcsolta, a gyanúsított elvesztette is szabadságát: ez — hogy a Carolina szavaival éljek — «zu Behaltung desselben, wenn auch nicht zur schweren, gefährlichen Peinigung des Gefangenen» történt. A Carolina s a vele rokon tyroli,1 2 3 alsó- 8 és felső-ausztria 4 és styriai5 6 * biztosítási és nem vizsgálati eszköz volt a fogság, a mi onnan is kitűnik, hogy törvények szerint bizonyos bizonyítási minimum helyreállításáig a panaszos maga is osztozott a személyes szabadság ama megszorításában, melyből terheltnek kijutott. (XII. és XLY. Art.) De minél tovább tudott ellentállani a romboló árnak Németország és Ausztria, annál pusztítóbb volt annak hatása, miután a nyugati államok példája és a doctrina lassankint átalakító hatása aláásták ama gátakat, melyeket a primitiv viszonyokban gyökerező vádelv és a hazai intézményekhez ragaszkodó fölfogás ellenük emelt. Még Magyarországon is, a hol a nemesség, legalább a birtokos nemesség által élvezett előjogok — a Partis I-ae tit. 9 palládiuma — akadályozta, a személyes szabadság feláldozását a puszta gyanúnak, a hol másrészt az ellenszenv az inquisitionalis rendszer ellen nemcsak nemzeti, hanem politikai alapon is nyugodott, s így törvény által a vádelv soha sem lett kiszorítva : tényleg III. Ferdinand alsó-ausztriai büntető perrendtartása,® mely szomszédunknál a rendszerváltozás külső jelzője volt, kisegítő szabályozója lett a büntető eljárásnak, és a praxis férfiai, kik történeti tanulmányok hiányában igen hajlandók nemzetinek tartani azt, a mi gyakorlatban van, hazai szokásjognak hirdették a nyomozó rendszert. Nálunk is, mint 1 Lásd Zucker i. h. 148. 1. 2 Die Maleíizordnung Maximilian I. von Tyrol vom 30. Nov. 1499. 3 Die Landgerichtsordnung Maximilians I. für das Erzlierzogthum Oesterr. u. d. Enns, ddto Gmunden den 21. August 1514. 4 Die Landgerichtsordnung das Erzherzogthum ob d. E. vom 1. October 1559. 5 Carl II. Land- und peinliche Gerichtsordnung des Fürstenthums Steyer vom 15. December 1574. 6 Die neue peinliche Gerichtsordnung Ferdinand III. für Oesterreich u. d. Enns vom 30. December 1650. 36
