Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
37 utóbb nyugoti szomszédainknál, a vizsgálat sikere érdekében azaz a bűnösség bizonyításának könnyítésére kezdették alkalmazni a vizsgálati fogságot és nálunk is az elfogulatlan szemlélőnek a gyanú büntetése gyanánt jelentkezik az előzetes letartóztatás. Sőt ha összehasonlítjuk a vizsgálati fogság szerepét, melyet a német inquisitorius perben — gemeinrechtlichen Inquisitionsprozess — játszott azon fejleményekkel, melyeket ezen intézményekre vonatkozólag II. József1 és II. Ferencz 2 törvénykönyveiben, s így tehát — legalább közvetve — nálunk is találunk: akkor az összehasonlítás Ausztria hátrányára üt ki. Ama doctrina, melynek befolyása alatt a német nyomozó per fejlődött, legalább érintetlenül hagyta a kezesség intézményét, míg a fölvilágosodott II. József és XIX. századbeli utódjának törvényhozása teljesen szakított a vizsgálati fogság azon ösere- deti fölfogásával, mely benne a civiljogi cautio judicio sisti és cautio judicatum solvi criminalisticus utánzatát látta. Az államnak justicialis felségjoga előtt háttérbe szorul a terhelt személyére való minden tekintet: Ausztria 48 előtti törvényhozásában a nyomozó rendszer legkövetkezetesebb keresztülvitelét látjuk ; ha valahol, úgy itt, az egyén a vizsgálat puszta objectumává sülyed. Miután eddig csak vázlatosan és futólagos körvonalokban ecseteltem az inquisitionális rendszer diadalmenetét Európa mívelt államaiban : még egyszer visszatérek ama változtatások csoportosítására, melyet a canonjogi eretnekségi per a biró helyzetére, a bizonyítási rendszerre és különösen a vizsgálati fogságra mint ezentúl állandó perjogi intézményre gyakorolt. Az inquisi- tionalis rendszer érvényesülésével megszűnnek ama perbeli biztosítékok, melyeket személyében vagy vagyonában a panaszos szolgáltatni tartozott, melyekre Francziaországhan a XIV. századig, Németországban a XVI. századon túl is akadunk és melyek Angolország bűnvádi eljárásában mai napig is feltalálhatok. A kezesség vagy panaszos fogságba helyezése a bizonyítás bizonyos stádiumáig szükségtelenné vált azon időtől fogva, midőn maga a biró átvállalta a vádló szerepét. A bűnvádi üldözés és bíráskodás functiói1 Allgemeine Criminalgerichtsordnung vom 17. Juni 1788.. 3 Das Gesetzbuch Franz II. vom 3. Sept. 1803. 37