Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)

Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]

a canonjogi eretnekségi per minden visszaélésének meghonosítá­sára vezetett.1 Az új eljárási elvek érvényesülésével a kir. ügyész, ki mind­addig az állam fiscalis érdekeinek képviselője volt a büntetés egyik részét képező bírságok behajtása körül, «promoter inqui­sitionis »-sá válik, és ekkép a vádeljárás külső formáinak meg­tartása az új eljárási elvek minél nagyobb kiterjedését és a régi accusatorius per teljes kiirtását eredményezte. A kezdetben «proces ä l’extraordinaire» elnevezése alatt meghonosított nyo­mozó eljárás lassankint rendessé válik az országban, és XII. Lajos (1498.), I. Ferencz (1539.) és XIY. Lajos (1G70.) ordon- nance-i által kifejlesztve, kevés változtatással átment az 1808. évi nov. 17-iki code d’instruction crim.-be, melynek csak a tár­gyalásra vonatkozó részét tartották angol minta szerint reformá- landónak és accusatorius formaszerűségek sallangjaival feldíszi- tendőnek. Aránylag legtovább állott ellen az új elem behatolásának Németország, Ausztria, és a közvetlen szomszédjának törvény­kezési tekintetben is intensiv befolyása alatt állott Magyar- ország. Igaz ugyan, hogy a Carolina VI. és XI. Art.-ai szerint az «Obrigkeit» akár járjon el «von Ampts halber oder so der Kläger Recht bégért» a tulajdonképeni büntető pert az «annemen»-nel kezdeti, azaz a szállongó hír vagy a panasz folytán gyanúsított­nak letartóztatásával; kétségtelen továbbá, hogy ezen törvény- könyv terhelt fogvatartását minden büntető eljárás mellőzhetet­len feltételének tekintette olyannyira, hogy annak szövegében az «Ubelthäter» és «Gefangener»-féle kifejezések promiscue fordulnak elő: de másrészt bizonyos, hogy Schwarzenberg a vizsgálati fogság rendszeresítésével inkább római mint canoni jogot honosított meg. «Valamint a rómaiaknál a magistratus a pert fixirozta az által, hogy a felek neveit és a per tárgyát köz­okiratba foglalta — recipere — úgy terheltnek fogságba helye­zése illetve fogvatartása hivatva volt a büntetőper kezdetét 1 Nagyon messzire vezetne itt bennünket, ama kölcsönös befolyást kimutatni, melyet egyrészről a frank jog fiscalis inquisitioja az egyházi nyomozó eljárásra, és viszont ez utóbbi a franczia inquisitorius per ki­fejlődésére gyakorolt. 35 3* 35

Next

/
Thumbnails
Contents