Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
34 is, ott is terhelt testi sanyargatása (a normanjogi «penuria victus et potus» és a franczia jog «denree de pain et de l’yeau) mint a fogság súlyosbításának eszközei szerepelnek. Valamint az angol inquisitio ex officio úgy a franczia ХШ. századbeli enquéte d’office-ban a vizsgálati fogság a további eljárás alapját képezi; csakhogy az előbbinél a látszólag önkéntes de tényleg szükségszerű alávetés az «esküdtszék» verdictje alá (inquisitio «patria?»), az utóbbinál a római-canonjogi indiciumbizonyítás elfogadása képezi a kiszabadulás útját. Az angol jog szívós ragaszkodásával intézményeinek történeti formalismusához még a modern eljárásban is magán hordja a régi felfogás tojáshéjait. Mittermaier tanúsága szerint még a jelen század kezdetéig a tárgyalás megújításakor az esküdtszék elnöke vádlotthoz kérdést intézett: vájjon akarja-e párbaj (by battle) vagy «isten és hazája» (by God and your country) által eldöntetni ügyét, és csak akkor hagyták el a régi formulát, midőn egy vádlott az elnök kérdésére a két alternativa között a szokatlant (párbajt) választotta. De különben a modern eljárás Angolországban is megtartotta ama sajátszerűségeket, melyek az angol jog inquisitio ex officio és a vele egy tőről fakadt ХШ. századbeli francia enquéte d’office-re mint történelmi kútfőire vallanak.1 Innét magyarázható, hogy mai nap is a terhelt Angolországban tényleg vagy fictio útján (con- structiv prison) fogva tartatik a tárgyalás napjáig és hogy az egész eljárás sarkpontját azon kérdés eldöntése képezi, milyen utón és módon érjen veget ezen fogság: vájjon terhelt börtönéből kivezetendő szabadságának elnyerése vagy a büntetés végrehajtása végett.1 2 A gyanúsított ellen alkalmazott fogság Angolországban az esküdtszék, Francziaországban a nyomozó eljárás és utóbb 1 Brunner, Entstehung der Schwurgerichte, 206., 223. 1. Meggyőzően kimutatja az anglonormann és franczia inquisitio leszármazását a frank inquisitioból fiscalis ügyekben. 2 A halálos Ítélet közönséges formulája: «miszerint terhelt börtönéből kivezettessék, hogy bizonyos helyen halált szenvedjen», a börtönök kiürítését mint az eljárás főczélját látszik feltüntetni. «Ama «delivrance» — úgymond Zucker i. h. 130. 1. — mely a Continues de Beauvoisis-ban oly nagy szerepet játszik, az angoljogi «delivery» intézményében újra feltalálható, melytől ama bíróság, melynek illetékessége az ország egész területére kiterjed «commission of gaol delivery» elnevezést nyert.» 34
