Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)

Baumgarten Izidor: A feltételes elítélésről [56., 1891]

rui: «Törvényjavaslat a büntetések fokozatos szigorításáról a visz- szaeses esetében és azok enyhítéséről az első bűnözés esetében» ; míg Schütze szellemdús mondása szerint a jövő criminalistikája enyhe arczát a bűntettesek jobb szárnya felé fordítja, és szigorú vonásait azok bal szárnyának mutatja — addig dr. Payer rendszerében a büntetések feltételes elengedése csak egy jelensé­gét képezi az általános enyhítés rendszerében és egy lépéssel tovább viszi a lefegyverzést a bűntett elleni harczban. Ugyan­abban a munkában, melyben a feltételes elitélés átültetését ajánlja, hadat üzen a visszaesési szakaszoknak, le akarja szállít­tatni az általános és különös minimumokat, mert azt hiszi, hogy «minden veszély nélkül lebonthatjuk a büntetési tételek magas sánczait és épen nem kell tartanunk attól, hogy a magyar bírói kar el fogja hanyagolni az állami és társadalmi összlét védelmét». A magyar küntető törvénykönyvet, összehasonlítva a külföldi kódexekkel, szigorúnak nyilvánítja; «a bírói gyakorlat, mely annak alapján meghonosult, még a kódexnél is szigorúbb;» «bíróságaink nem méltányolják eléggé, hogy a túlhosszú szabad­ságvesztésbüntetések mennyire károsak»; «a kir. ügyészség tagjai nem tartják meg a kellő mértéket és mérsékletet a jogorvoslatok használatánál». Ezen szemrehányások pedig egy chórust képeznek a feltéte­les elitélések dicsőítésére zengett hymnusnak, és ha dr. Payer végül oda concludál, hogy «a ki a börtönügyön akar segíteni, annak a codexen, a büntetési módszeren és a judicaturán kell segíteni» ; mindenki tisztában van magával az iránt, hogy mily irányban akar ő segíteni, és hogy iránya egészen más, mint a Liszt, Aschrott és Mittelstadt iránya. Míg azonban ilyen két ellentétes áramlat a fiatal csemetét a saját légkörébe hajlítani iparkodik: egyikük sem veszi észre, hogy a közös gonddal és fáradozással fölnevelt plánta önerejö hajtásai talán oly területre fognak átnyúlni, melyet azok inva- siojától mindketten egyforma féltékenységgel szeretnének meg­őrizni. Van okom azt mondani, hogy a feltételes elitélés intéz­ményének súlypontja mélyebben fekszik, mint a hol azt barátai, vagy ellenzői keresik, és hogy annak életbeléptetése oly érdeke­ket compromittálhatna, melyek mellett egészen háttérbe szorul­nak a repressio enyhítésének vagy szigorításának kérdése. Mielőtt 6 182

Next

/
Thumbnails
Contents