Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)

Baumgarten Izidor: A feltételes elítélésről [56., 1891]

7 azonban ezen álláspontomat kifejteném, törekedni fogok azon mesterséges köd szétoszlatására, melybe a feltételes elitélés ba­rátai az intézményt félig tudva, félik akaratlanul burkolják. Egyike az ügyvédség legrégibb mesterfogásainak, hogy más mellett érvelnek és mást védelmeznek. Semmi sem könnyebb, mint visszaélve a szavak szükebb és tágabb jelentőségével, az egyiknek megnyerni a hallgató rokonszenvét és ezt a másik javára értékesíteni. Ilyen tactikát használnak a feltételes elitélés barátai, mikor a jogászközönség figyelmét azon csekély, aláren­delt jelentőségű vétségekre irányozzák, a melyeknek elengedése sem állami, sem társadalmi szempontból bajt nem okozhat, így pl. dr. Eeichhard azt mondja : «Vannak a büntetendő cselek- vények közt olyanok, melyek formalis büntetésnél egyebet nem érdemelnek és az ilyenek büntetésére a feltételes elitélés intéz­ménye igen alkalmas. Az emberszeretet fellázad oly rendszer ellen, mely csekély hibák miatt embereket, sőt gyermekeket vet oly bánásmód alá, mely erkölcsiségüket tönkre teszi és gyengé­ket romlottaká tenni alkalmas.» T. teljes ülés! Ha csakugyan arról volna szó, vájjon cse­kély, alárendelt jelentőségű vétségeket enyhén, vagy egyáltalá­ban ne büntessünk, vájjon valakit egy pár napra, vagy egyálta­lában el ne zárjunk, én legkevésbbé tartoznám azok közé, kik az elvi kérdést felvetik. Minima non curat praetor. Csakhogy ezen újítás keresztülvitelére a feltételes elitélés barátai nagyon is messzemenő felhatalmazást kérnek, mikor a belga és angol törvényhozás példájának követését ajánlják. Az angol 1887 augusztus 8-án kelt Probation of first offender’s act kétévi fogházbüntetést jelöl meg, mint azon maxi­mumot, melynél a biró még feltételesen elengedheti a bünte­tést; a belga 1888 május 31-iki törvény megállapodik hat hónapnál; azon javaslat, melyet Bérenger 1884-ben terjesztett a franczia senatus elé, minden limitació nélkül fogházat (em- prisonment) említ; az osztrák törvény, melyet gr. Schönborn terjesztett a birodalmi gyűlés elé, 1889 május 29-én ugyanott vonja meg a határt, hol a belga törvény. Maradjunk tehát a leg­kisebb mértéknél, melyet törvényhozási vagy a törvényelőkészí­tési munkálatok elfogadnak, és ezen positiv alapból kiin­dulva kérdem, t. teljes ülés, csakugyan csekély, alárendelt 1S3

Next

/
Thumbnails
Contents