Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
18 lem biztosítékaira gondolni, a fogalmakban való tévedés volna, mert a bűnvádi eljárás terén uralkodó materialis védelem mellett a büntetőjog megvalósulása implicite a védelem megvalósulását is jelenti. Az anyagi jog úgy akar érvényesülni, a mint írva van; sem a több, sem a kevesebb nem felel meg ezélzatának; az ártatlan ember bünhődése, vagy törvényesnél súlyosabb büntetése, épen úgy ellenkezik a jog megvalósulásával, mint a bűnös menekülése.» Ha pedig ez igaz, s e szerint az anyagi törvény megvalósulásának mikéntje képezi az eljárás bírálatának kizárólagos mérszabályát: alkalmazhat-e a politika más mértéket ugyanazon czélra? Képzelhető-e, bogy a legreactionáriusabb politikus ártatlan ember elitélését kívánja, csak azért, bogy az állam erejét fitogtathassa; gondolható-e oly liberalis felfogás, mely bűnösöknek alkalmat nyújt a menekülésre ? A politikai jelszavak bevonásával a jogszolgáltatás körébe karöltve szokott jelentkezni amaz állam jogi intézményeinek mintaképül való felállítása, melyben mindannyian a polgári szabadság és társadalmi rend legliarmonikusabb összeegyeztetését bámuljuk. Az utolsó jogászgyülés alkalmára is az angol elővizsgálat szervezete és az ú. n. Fabiny-iéle Javaslat idevágó rendelkezései, az utóbbira nézve nem igen kedvező párhuzamba állíttattak. Elénk ellentétet akartak felfedezni az ottani liberalis felfogás és a Javaslat reactionárius színezete között. Magam részéről azt hiszem, hogy két, természetük és rendeltetésükre nézve oly lényegesen elütő eljárási forma, mint az angol és continentalis elővizsgálat okszerűen párhuzamba nem is állíthatók. Míg nálunk a vizsgálóbíró feladata amaz anyag összegyűjtése, mely a vádló illetve vádtanács tájékoztatására szükséges a vádaláhelyezés illetve az eljárás megszüntetése tekintetében, és így más hatóság információjára dolgozik: az angol Justice of peace nem vizsgálati, hanem bírói functiót gyakorol, a mennyiben kizárólag azon kérdés fölött dönt, vájjon letartóztatásban maradjon-e a terhelt a végtárgyalásig vagy biztosíték mellett szabadlábra helyeztessék. Az angol vizsgálóbíró nem más hatóság tájékoztatására gyűjti az anyagot, mert a Grand Jury — az ottani vád tanács — nem is szerez tudomást az előtte felvett jegyző18
