Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Rákosi Béla: A fegyintézeti élelmezés próbája súlymérések alapján [55., 1891]
н jában, hogy, mondom, ez az élelmezés a börtön-hygiene szempontjából a legszigorúbb kritikát is kiállja, a nélkül, hogy a büntetés érdekeit érintené, vágj’ koczkáztatná. De azért időnkint panaszok még is fognak felmerülni, mert az élelmezés a börtönegészségügynek csak egyik tényezője, mely akármilyen kifogástalan legyen is, a detenczió, a kényszermunka s a tömeges együttlakás káros egészségügyi hatásait soha sem képes teljesen ellensúlyozni. Felolvasásomnak voltaképeni tárgya, t. szakosztály, ezzel jó, formán ki is volna merítve, és ha mégis rövid kis időre figyelmüket még kikérem, ezt leginkább azért teszem, hogy a rab- és a fegyenczélelmezéssel kapcsolatos egy-két elvi dologra hívjam fel figyelmüket, melyek talán e kérdés újabb rendezésénél vagy szőnyegre kerülésénél számba vehetők lennének, és melyek nálunk még eddig nyilvános discussio tárgyát nem képezték. Meggyőződésem ugyan is, hogy a letartóztatottak élelmezésének módosítását vagy javítását nem is a fegyházban, hanem a törvényszéki börtönökben, fogházakban jogerős ítélettel fogva levő foglyok, rabok és fegyenczek élelmezésénél kellene kezdeni, mert ezzel ott a baj már gyökerén volna megtámadva. Annál is inkább volna ez helyes és igazságos, mert e teremben történt felolvasásból és az azt követő vitatkozásból értettük meg, hogy több mint kétezer fegyencz tölti büntetési idejét a törvény- széki fogházban, kiken a büntetést ép ezért sem ellátásban, sem egyébben nem lehet szabályszerűen végrehajtani. Az élelmezés itt is egyenlő minőségben és mennyiségben is, akár fogság, akár börtön, akár fegyházra legyen valaki ítélve; pedig hogy jobb volna, ha nem így volna: könnyű belátni. Akadályt képezhet e kérdésben a költség. De ha behoznák az angol fogházak és börtönök élelmezési rendszerét, a költség, igaz, nem apadna, de azt hiszem, nem is nőne; a vele járó dolog, az igaz, kissé talán megszaporodna, de azért kárpótolna az, hogy a méltányosságnak, a büntetés fogalmának talán inkább elég volna téve. Az angolok e kéi-désben is fölötte gyakorlatiasak és nem engedik magukat semmiféle sentimentalis jelszavakkal elragadtatni saját zsebük erősebb megterhelésére; ők nemcsak a szerencsétlen, szánandó rabot látják, de látják azt az embex-t is, a ki az ő társadalmi és jogrendjük biztonságára tört és náluk a javítás 164