Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)

Illés Károly: A szabadságbüntetés reformja különös tekintettel a feltételek ítéletekre [53., 1891]

böző intézménynyel állunk szemben. Ebből pedig két dolog következik: 1-ször az, hogy az Amerikában szerzett kedvező tapasztalatokkal nem lehet a belga rendszert igazolni; 2-szor, hogy az utóbbinak életképességét tapasztalati adatok hiányában egyelőre csakis a józan ész criticájával lehet megítélni.

IV. Első kérdés az, hogy mi a belga törvén}- czélja és alapelve s vájjon az ebből folyó következtetések kielégítő eredményre vezetnek-e? Leghivatottabb felvilágosítója az intézménynekPrins Adolf, kinek a belga törvény létrejövételét köszönheti.*

Prins abból indul ki, hogy a tisztességes emberre káros hatású az elzárás, mert kiszabadulása után kisebbítve van, tartózkodnak tőle és megvetik s ebből kifolyólag kenyérkeresete is meg van nehezítve, másfelől pedig felhozza, hogy a szegény ember megismerkedvén a börtön fütött szobáival, kényelmével és jó élelmezésével, jövőre sem ő, sem a hozzá hasonlók, nem félnek a szabadságbüntetéstől. Hogy tehát ezek a hátrányok elmellőztessenek, e czélból szükség van a feltételes elitélésre.

Ámde ez az elmélet oda vezetne, bog}- csekélyebi) súlyú első büntette miatt senkit sem lehetne elitélni, mert a bíróság mindenkit tisztességesnek köteles tartani, a ki még büntetve nem volt s a szabadságbüntetés bizonyos mértékig mindenkit lealacsonyít embertársai előtt és igy a kenyérkeresetre is hátrányos. Ha tehát a törvény jogot ád a bírónak, hogy minden büntetlen előéletű egyén 6 havi vagy rövidebb büntetését feltételesen elengedhesse s ha e joggyakorlatának egyik főczélja az, hogy az illető ne hátráltassák a kenyérkeresetben: úgy a bíróság következetesen jár el, ha a büntetést minden ily esetben elengedi.

Hasonló inconvenientiára vezet Prins másik érve, hogy t. i. a szegény embert óvni kell a fogháztól, mert megszereti annak kényelmét s oda máskor is visszakivánkozik. Ez azt jelenti, hogy még a büntelen előéletű emberek között is, különösen a munkakerülőket kell a kedvezményben részesíteni, nehogy areájuk nézve tán kellemes fogházi életmódot már jó előre megizleljék. E szerint mindaddig büntetés nélkül kell hagyni garázdálkodásaikat, mig valamely súlyosabb büntetendő cselekményt el nem követ* A belga törvényt részletesen fejtegeti Bodor László következő czikk- asorozatában: A feltételes ítéletek (logt Közi. 18X9. évi 37. 41). 45. és 49. sz.).

12

из