Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Kern Tivadar: Az örökös felelőssége a hagyatéki terhekért [52., 1890]
30 gáncsolt sorrendje (410. §.) nemcsak czélvesztett, hanem egyúttal fölösleges. Miután a hitelező a hagyományos ellen fordulhat, miért támadhassa az örököst, a ki a hagyatéki értéket már odaadta a hagyományosnak ? Az előbbit, ha a részesítetten fölül a hitelezőt is kielégíti, természetesen nem lehet eltiltani attól, hogy az örökséget túlhaladó fizetés megtérítését a hagyományostól követelje. Ez pedig két pert szül: a hitelezőét az örökös, és emezét a hagyományos ellen; holott egyszerűbb, ha nem menyén túl a 407. §-on, a ki nem elégített hitelezőknek csak a kielégített hagyományosok ellen adunk kereseti jogot. A hitelező kereseti jogát más irányban is lehet kiterjeszteni. Említettük, hogy míg ő az életben levő adós működésétől a jövőben remélheti azon kielégítést, melyet a jelenben nélkülöz, addig a hagyatéknál e kilátástól elesik. Az örökség képezi azon keretet, melyben az összes érdekek összeszorulnak; a mit a hitelező abból nem bír megmenteni, az veszve van. Elégtelenség esetén minden hitelező aránylagos részesítést nyerne, ha a felosztást hatósági közeg eszközölné; azonban láttuk, hogy e módozat más okokból hiányos. Az arányt az által is lehetne biztosítani, ha a hagyaték ellen csőd nyittatik; ámde ettől sok hitelező a költségek és hosszadalmasságok miatt fog visszariadni. Más módot kell tehát adni a hitelezőknek, hogy mindegyiknek a hatóság közbelépése nélkül is jusson annyi, a mennyit e közbelépés mellett kapott volna ; s e mód abban áll, hogy oly hitelezőtől, a ki aránylag nagyobb osztalékot, vagyis többet kapott, mint a mennyit a hagyatéki érték arányos felosztása esetén nyert volna, a többletet elperelhesse. E jogot már Justinián létesítette. Constitutiója óta számos kísérlet történt, az ő eszméjét más szabályozással pótolni. De akár kisebb, akár nagyobb hatáskörrel lett a biró vagy egyéb közeg felruházva; akár részletes, akár általános szabályokkal lett az örökös keze megkötve: mindezen próbálgatások hajótörést szenvednek annak felismerésén, hogy a hagyaték rendezése körül fölmerülő kérdések tisztán és kizárólag a felek magánügye. A javaslat a terhek kielégítésére nézve felállított szabályokon kívül arra is kötelezi az örököst, hogy mihelyt annak jut tudomására, miszerint a hagyatéki hitelezők követelései az örökség értékét valószínűen fölülmúlják, a hagyaték elleni csőd elье
