Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Kern Tivadar: Az örökös felelőssége a hagyatéki terhekért [52., 1890]
rendeléséért folyamodjék (417. §.). Mi erre való jogosultságát igenis, de kötelezését nem tartjuk indokoltnak. Maga az adós, a ki a hitelt élvezte, gondoskodni tartozik, hogy egyik hitelezője se nyerjen a többiek rovására előnyt; a törvény tehát kötelességévé teszi az esetleges csődkérést, s mulasztását büntetéssel sújtja. De a dolog másként áll az adós örökösénél. Ez csak azért szavatol, hogy a hagyaték értéke a hagyaték terheinek kielégítésére fordíttatik; az arány megtartásáért nem felel, s reá nézve közömbös, vájjon jut-e pénzéhez a hitelező, és megelőzi-e a hagyományost vagy ez amazt ? Ennélfogva, valamint nem szorítjuk őt vagyonelkülönzés kieszközlésére, ha a cselekvő értek az összes érdekeltek (hagyományosok, köteles- részre jogosítottak) számára elégtelen, úgy nem kötelezhetjük a csőd kérésére sem, ha a hitelezők nem találnak teljes fedezetet. A javaslat rendelkezése már azért is hibás, mert nincs és nem lehet sanctiója. Mi történik, ha az örökös a törvény parancsát mellőzi? Büntetni nem lehet őt a mulasztás miatt, mert hiszen ő — és pedig nem csak a hitelezőknek, hanem a többi érdekelteknek is — csak azért szavatol, hogy az örökség értéke a terhek kiegyenlítésére fordíttatik. Mihelyt tehát azt odaadta, a további szavatosság alól mentesül; bűnvádi felelősségre azonban akkor sem vonható, ha vonakodik a hagyatékot kiadni. Csődnyitás kérelmezésére továbbá azért sem köteleznők az örököst, mert gyakran az örökhagyó iránti kegyeletet akarja megóvni; szívesebben adja a hagyatékot gondnok kezelése alá, hogy így az örökhagyó emlékén ejtett csorbát némileg enyhítse. A büntetőjogi sanctio hiánya folytán a csődkérés kötelezettségét a hagyatéki gondnokra és a végr. végrehajtóra sem terjesz- tenők ki, mint ezt a javaslat teszi. A német tervezet (2064. §.) Jeljogosítja erre a gondnokot; s ez a helyes álláspont. Ha a hitelezők érdeke megkívánja, ők majd szorgalmazzák a csődöt. A javaslat az örökös szabad mozgását más irányban is akadályozza. A kormánytervezet (421. §.) megengedte neki, hogy a hagyatékot gondnok kezelése alá bocsássa, ha saját maga nem akar a hitelezők és a hagyományosok kielégítésével foglalkozni. Az igazságügyi bizottság a gondnok kirendelés ezen esetét törölte, s helyébe az örököst feljogosítja, hogy vagyonelkülönzést 31 97
