Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
60 elnöknek. A határidő minimumát vagy maximumát nem adja meg és az elnök az öszszerü esethez képest fogja azt — egy hétben vagy egy évben megállapíthatni. Ellenvethető, hogy ez intézkedés által, az intézményt pergátló erejétől fosztjuk meg; de én nem osztom e felfogást. A pergátló erőt egyrészt a tárgyalás felvilágosító hatásában, másrészt a rendelet végrehajtásának befejezett tényében keresem s ha találó és tapintatos a rendelet: helyre fogja állítani a megzavart jogrendet úgy, hogy a felek további bírói intézkedést sürgetni sem fognak. 9. §. A sürgősségi eljárás folyamán a felek, annak tárgyára nézve, bírói egyezség hatályával kiegyezhetnek. Ilyen esetben, a felek az egyezség szövegét hitelesítés s a jegyzőkönyvhez leendő csatolás végett, a bírónak aláírva átadják. E szakasztól sok jótéteményt várok. Minden államban van békéltető intézmény, csak nálunk hiányzik az teljesen. A béke- biráskodásnak itt szabályozott alakja az, mely hazánkban a leg- possibilisebb. Az elnöki tekintély itt, a perindítás küszöbén, nagy mérvben hasznosítható a j)er-megszüntetés czéljára. E szakasz összefügg a felek személyes megjelenését vagy személyes megjelenésre való idéztethetését megállapító 5. §-szal. Kérdés merülhet fel arra nézve, vájjon az elnök ez eljárás folyamán élhet-e avval, a rendes eljárásról szóló javaslat által engedett joggal, hogy a felek békéltetésére bizalmi férfit kiküld- jön ? Én azt hiszem, hogy a sürgősség fokától fog függni, vájjon azt tegye-e, de elvi nehézség fenn nem forog az ellen, annál kevésbé, miután a békéltetés lehetőleg előmozdítandó. 10. §. A sürgősségi ügyek tárgyalásáról a jegyző táblázatos jegyzőkönyvet vezet. Bármily ideiglenes és futólagos legyen a sürgősségi eljárás, valami Írott nyomának mégis kell lennie — részint a történt hivatalos eljárás constatálhatása, részint a rendelet kiadmányá80
