Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Fodor Ármin: A fizetésképtelen adós jogcselekvényeinek megtámadása a csődön kívül [45., 1889]
A magyar kereskedelmi csarnok néhány hó előtt csődeljárásunk hiányait vevén tárgyalás alá, azon óhajának adott kifejezést, hogy a csődön kívüli megtámadási jog és a moratóriumok intézményét nálunk is a csődtörvény kiegészítéséül meghonosítani és törvény által szabályozni kellene, és egyszers • mind elhatározta, hogy e kérdést tanulmány tárgyává fogja tenni. Ezzel a csődön kívüli megtámadási jog kérdése ismét előtérbe lép. Nem először fogja ez most a magyar jogászvilágot foglalkoztatni. — A kereskedelmi körökben időnként felhangzó kívánság e kérdésnek törvény utjáni szabályozása iránt nem egy ízben jogászkörökben is viszhangra talált. Már a csődtörvény tervezetének tárgyalására 1875-ben összehívott értekezleten is felmerült azon nézet, hogy a megtámadási jogot úgy a csődben, mint a csődön kívül egységes törvényben kell szabályozni. Dr. Králik Lajos az igazságügyminiszterium megbízásából 1876-ban el is készítette e tervezetet. E kérdés utolsó mozzanataként a VII. magyar jogászgyülésen 1879-ben élénk eszmecsere fejlődött ik a körül, vájjon a megtámadási kereset a fizetésképtelen adós jogcselekményei ellen csakis a csőd esetében vagy azon kívül foglalhasson helyet, a mely kérdésre a magyar jogászgyülés nagy többsége igenlőleg válaszolt. Ezóta a kérdés nálunk egészen pihen. A jogászgyülésnek ezen, valamint sok más enunciatiója belekerült az évkönyvek lomtárába, és senki sem törődik vele. Még azok is, a kik a kérdéssel foglalkoztak, belenyugodtak abba, hogy az majd az alkotandó kötelmi jogban fog megoldást találni. Innen van, hogy a jogászkörök egy része teljesen tájékozatlan e kérdésben, már pedig előbb-utóbb az azzal való beható foglalkozás kikerülhetetlen lesz. Annál is inkább szükséges, hogy e kérdéssel újból behatóan foglalkozzunk, mert a jogászgyülés tárgyalásainak e tárgy1 109
