Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
37' itt már zárt ülésben, az áthelyezendő meghallgatása nélkül határoz. A bíróság a hierarchia legfőbb képviselőiből alakul, az első elnök, a másodelnökök, tanácselnökökből és szükség esetére a közbirákból. Az a hatalmas ember, a ki kinevezte őt, a ki a curiai elnököt is nyugalomba küldheti 65 évvel, a ki a tanácselnököt előléptetheti elnökké, a ki utasíthatja az ügyészt a biró ellen vádat emelni és helybenhagyhatja az ügyész azon határozatát, hogy vádat nem emel vagy megváltoztathatja azt, a ki mind e jogokkal egy leigázott, az idők folyamán átváltozott, alázatossá tett bíróság előtt láthatatlanul megjelenik a tárgyalóteremben és helyettese által követel; emberfeletti dolgot fognánk követelni az emberekből alakított legfelsőbb törvényszéktől is, ha nem engedelmeskednék. De miért ezen épen nem fegyelmi ügyben a zárt ülés ? Elismerem, hogy lehetnek czél- szerűségi okok, melyek megkövetelik, hogy az ülés ne nyilvános legyen, hisz ez még a sommás polgári eljárásnál is elő van írva, de épen ily esetekben nincs helye a zárt ülésnek. Meghallgatás nélkül pedig, ha meg is van adva a bírónak nyilatkozatadás, épenséggel nem szabadna megengedni ítéletet hozni. Ha most visszapillantunk más országok fegyelmi törvényeire, azt találjuk, hogy vannak szigorúbb törvények, mint az előttünk fekvő javaslat, hogy van ország, hol az igazságügyminiszternek még több jog engedtetik a fegyelmi eljárásnál, mint azt jelen javaslat tervezi, de ezek nem képesek és nem is akarják azon kart, melyet a civili satio hozott létre és mely alapköve ennek, függetlenségében, öntudatában, önérzetében megsérteni, de igen is akarják, hogy a függetlenség, a bírói szabadság ne válhassék szabadossággá. Garantiát állítanak fel arra nézve, hogy a biró legyen képzett, független, hogy e testületbe ne léphessen be a nem jellemes, nem képzett ember, megadják neki, ha belépett, a függetlenséget és csak ezután fékezik meg hatalmát, hogy önönmagának ne legyen a hatalom ártalmára. A fegyelmi törvény más országokban a fedélzet, mely biztos alapköveken nyugszik, nálunk ez maga az alapkő legyen! Az a franczia biró, kit szigorú fegyelmi törvények vesznek 75
