Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
27 mint azt az elnök tehette volna. (A törvény egyébiránt csak az elnöknek adott référés-hatóságot, a tribunalnak nem.) Az elnök ilyen esetben mindjárt kitűzi a feleknek a tárgyalás napját és óráját rendszerint abba a tanácsba, a melyben ő elnököl s külön idézés nem szükséges. Az elnökök a költségben is szoktak marasztalni, babár a törvény ez úttól elvileg kizár minden végleges intézkedést, mely jogerőre emelkedhetnék. Teszik czélszerüségi szempontból, nehogy a référés által tán végkép elenyésztetek, jogvita csak a költségkérdés miatt perré fejlődjék. Az ordonnance-nak indokolva kell lennie. A törvény Ítéletnek minősíti. Belleyme szerint, az ordonnance egy neme a tárgyalási jegyzőkönyvnek, vissza kell annak tükröznie a kérelmet, a tényeket, a felhozottak lényegét, tartalmaznia kell a rendelkezést s az indokolást, mely — miként láttuk — a szövegben elkülönítve nincs. Mindezt gondos szabatossággal és hűséggel szerkeszti az elnök. Az államügyészség nincs képviselve a référés-ügyek tárgyalásainál ; csak conflit, illetékességi összeütközés esetében van hivatva az ügybe befolyni s ekkor hivatalból értesítendő s meghívandó. A végrehajtást — a greffier, nyomban kiadott hiteles kiadmánya, s ha az elnök lakásán kelt a rendelet, az aláírott fogalmazvány, illetőleg az eredeti határozat alapján foganatosítja a végrehajtó. Tudjuk, hogy különben is elrendelheti az elnök a végrehajtásnak az eredeti alapján leendő eszközlését. Míg a rendes eljárásban a békebiró Ítéletei ellen 3, a törvényszékek Ítéletei ellen, 8 nap leforgása előtt nem is szabad felebbezést beadni, mert különben prématurée- ként visszautasíttatnék (a franczia jogászok tréfásan károm- kodási határidőnek nevezik azt), addig référésben nincs időelőttiség e tekintetben. Tudjuk, hogy a 15. napon túl már elkésett az orvoslat; tudjuk, hogy az eljárás a Cour előtt réfé- rós-ügyekben, sürgősségi és alakiságmentes jellegét megtartja s ezért a défaut-profit-joint s az opposition, elmaradási határozat esetében ilyen ügyekben a második fórumnál is ki van zárva. Ellentétes semmitőszéki határozatokra adott alkalmat az a kérdés, vájjon semmiségi orvoslatnak van-e helye a référés«
