Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
28 ügyekben? mig végre 1866-ban döntvényt hoztak, melynek indokolása helyes mederbe tereli a kérdést. Lényege abban áll, hogy semmiségi panasznak csak végleges birói határozat ellen van helye, hogy a référés-ügyben hozott — akár elnöki, akár felső birói — határozat csak ideiglenes természetű lehet, hogy ennek folytán semmiségi panasznak csak abban az esetben van helye, ha a référés útján, a hatáskör túllépésével ideiglenes helyett, végleges hatályú rendelkezés tétetett. («Exces de pouvoir« esete forog fenn ; tehát úgy, miként az ordonnances sur requéte- nél láttuk.) Szerzőim háborúban állanak egymással az elnöki hatáskör tárgyi tartalma kérdésében. Meg kell jegyeznem, hogy volt idő, a mikor a párisi elnök közigazgatási vitákat is bocsátott réfé- rés-széke elé. A nézetek e részben csakhamar tisztultak s nehány felsőbirói határozat elég volt e törekvések kiirtására. Bertin első kiadásában még védte azt az álláspontot, a másodikban már ünnepélyesen elejti. Bodiere (Traité de la procédure) a békebü'ó s a kereskedelmi törvényszék elé tartozó ügyekre nézve, a référés-eljárást általában kizártnak tartja. Chauveaü a kérdést kényesnek mondja, de határozottan nem nyilatkozik. Bertin szükségesnek tartja ugyan kereskedelmi ügyekben a référés-eljárást, de e czélra a kereskedelmi törvényszék elnökét látja hivatottnak, mert a törvény csak «elsőfolyamodású törvényszéki elnökről« beszél s a kereskedelmi törvényszék elnöke is ilyen; a békebiró elé tartozó ügyekben pedig mellő- zendőnak tartja a référést, mert annál úgyis gyors és közvetlen az eljárás. Bazot békebirói, kereskedelmi és választott bírósági ügyekre nézve is egyaránt megállapítja a réíérés-biró hatáskörét s nagyon meggyőzően fejti ki (191. lap) az előnyöket, melyeket a référés- eljárás még a békebiró eljárásához képest is, sürgősségi ügyekben a félnek nyújt s a tételes jog szempontjából utal arra, hogy a Code, midőn référés-kről szól, mindenkor csak a polgári törvényszék elnökét érti, mint a hatáskörrel felruházottat s hivatkozik az 1808. évi márczius 30-ki rendelet 57. §-ára, mely szerint a polgári törvényszék elnöke elé minden référés viendő «pour quelque cause que ce sóit», végre, hogy az elnök, minden 48
