Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
& maga ellen kérni fegyelmi eljárást, ha ezen határozattal nem volna megelégedve. A fegyelmi eljárásnál a fegyelmi törvényjavaslat általános határozatának azon része, mely a bírák közé sorozza az ügyészi kart, és a bírák mellé rendeli az alsóbb hivatalnokokat, felhívja a bírálatot. Az 1871 : XXXIII. t.-cz. 5. §-a kimondja, hogy az ügyészség a bíróságtól független és közvetlenül az igazságügyminiszternek van alárendelve. Következetlenség tehát, hogy fegyelmi eljárásuk a bíróságnak legyen alávetve. Az az ügyész, a ki vagy az igazságügyminiszter felhívása folytán vagy a főügyész rendeletére, vagy végül saját kezdeményezésére, vagy ugyanígy a főügyész, hivatva van a bírák és a bíróság ellen támadólag fellépni, alá legyen vetve magának a bíróságnak, melyet támadni kötelessége! nem megbénítása-e ez működésének, szabad, öntudatos eljárásának ? A franczia rendszer kiveszi az ügyészséget a bírák fegyelmi eljárása alól, de megadja a bíróságnak a jogot, hogy előforduló eseteknél bejelenthessék az ügyész vétkes eljárását főnökének vagy az Igazságügyminiszternek; a fegyelmi eljárás pedig a főnökre van bízva. Az ügyészség szervezése csak e rendszer elfogadását teszi kívánatossá, legfeljebb hivatalvesztés kimondásánál volna az országos fegyelmi bíróság hivatva eljárni. A mi a hivatalnokok elleni fegyelmi eljárást illeti, úgy annak a királyi táblához leendő felvitele nem szolgál a bírói méltóság megerősítésére. A járásbirósági írnok és a törvény- széki biró ne jelenjenek meg fegyelmileg ugyanazon bíróság előtt. Elegendő garantia volna, ha a hivatali főnök volna az első fokú fegyelmi hatóság és az első folyamodású törvényszék felebbviteli forum. A mi a fegyelmi bíróság alakítását illeti, plenáris ülésen és titkos szavazás útján választandó fegyelmi bíróság csak akkor fog üdvösen működhetni, ha állandóbb. Ugyanazért a minden éven megújuló választás, mint azt a javaslat tervezi, a fegyelmi gyakorlat állandóságát, egyformaságát meg nem erősítheti, erre szükséges, hogy legalább 3 évre legyenek választandók. Ily értelmű indítvány tétetett a bajor képviselőházban és fogadtatott is el, azonban a Beichsrath által elvettetett és 72
