Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
35 lett úgy szabályozva, a mint a kormány javaslata hangzott, t. i. az elnök általi kirendelés. De gondoskodni kell egyszersmind arról is, hogy az igy megválasztott bírák ne legyenek ezen hivatásuk által még inkább megterhelve és ne kellessen elvonni tőlük azon szabad időt, mely minden szellemi munkás testi és szellemi erejének conserválására szükséges. A mai gyakorlat szerint a fegyelmi bírónak, midőn 4 vagy 5 napon át referál, külön ülési napon még fegyelmi ügyeket kell végezni, a fegyelmi birói tiszt nem kitüntetés, hanem büntetés. Hogy az ügyész felhívhassa panaszlott bírót nyilatkozat- tételre az előnyomozás során (44. §.), ez az ügyész hatáskörének túlterjesztése. A biró csak bírónak tartozzék felelettel, hogy pedig a közvádló hirlapilag idézhesse az ismeretlen tartózko- dású panaszlottat, már a fentebb kifejtett oknál fogva helytelen. A javaslat a tárgyalást szóbeli és nyilvánosnak rendeli. Eltekintve a többször hangoztatott tekintély megóvásától, a közérdek szempontjából is kívánatos, hogy a tárgyalás zárt legyen; a hivatali titokra való tekintet és az, hogy a biró, ha nem hivatalvesztésre Ítéltetett, hivatását nem képes nehézségek nélkül tovább gyakorolni, javalják a zárt ülést. De az összes czivilizált államok fegyelmi törvénye sem ismeri a nyilvános tárgyalást, nincs tehát ok arra, hogy mi e tekintetben kivételt képezzünk. Mód nyújtandó azonban a panaszlottnak is, hogy becsületét megvédhesse az által, hogy bizalmi férfiakat hívhasson be a tárgyalásra. Egy főgarantia azonban az eljárásnál hiányzik, és az a vádhatározatnak nem más tagok általi meghozatala, mint az Ítéletnek. Azon bírák, a kik a vádhatározatot hozták, többé- kevésbbé a vádhatározatot megelőző események, de magának azon körülménynek is, hogy már vádlottnak qualificálják a bírót — befolyása alatt állanak, ez pedig ily fontos ítéletnél, mely a birói függetlenségnek fékezője, elkerülendő. Nincsen továbbá az alaptalanul vádaskodó .magánpana- szokra semminemű intézkedés, mert a költségelőlegezés a tiszta magánpanasznál nem elégtétel a meghurczolt bírónak, ugyanazért, mint azt a kártérítési eljárásnál a code de procedure ren3* 73
