Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
27 tekintély megerösbítésére. De ha már ily messze megy a javaslat, következetesen a tolmácsokat is fel kellett volna vennie, a kiknek jelenleg a törvényszéki elnök a fegyelmi hatósága. A német tervezet elejti a szakértőknek fegyelmi úton kártérítésben való marasztalását, ott azzal indokoltatik ez intézkedés, hogy a culpa levis esetén se menekülhessen a kártérítéstől. A kártérítési kötelezettség összefüggvén a kárkereseti eljárással, e fejezet kapcsán kell róla szólani. «Annak a kárnak a megtérítése czéljából, a melyet a biró vagy bírósági hivatalnok szándékosan, gondatlanságból vagy nyilván való tévedésből okozott, az eljárás első sorban a vagyoni felelősség megállapítása végett az illetékes fegyelmi bíróságnál teendő folyamatba.» (103. §.) A javaslat ezen rendelkezéséből kitetszik, hogy félreismeri a kárkereseti eljárás megindíthatása megengedésének tulajdonképeni czélját. Fontos érdekek megóvása forog itt szóban, midőn a biró helyéről leszállíttatik és oda állíttatik félnek. Yexatorius eljárás, a fel gyűlölködő, boszú- álló czélzatának megakadályozására, de legfőkép a bírói méltóság megóvása czéljából állíttatik fel azon garantia, hogy mielőtt kártérítési követelését érvényesíteni jogosítva volna, egy forum nyilatkozzék, vajon megengedhető-e a kereset megindítása. Nem a vagyoni felelősség megállapítása, hanem a kárkereseti eljárás megengedhetősége az, a mely felett a fegyelmi bíróság határozni tartozzék. Mihelyt meg van engedve, hogy a biró az adott esetben nem biró, hanem közönséges fél, ugyanazon elbánás alá esik a kár követelésre nézve, mint más polgár. Ugyanazért a 107. § túlterjeszti a fegyelmi bíróság hatáskörét, a midőn a második pontban azt is vizsgálja: «forog-e fenn valóban kár?» Holott csak arra szőritkozhatik, vajon forog-e fenn oly cselekmény, a melyért megengedhető, hogy a biró ellen kártérítés támasztható legyen, de az első pont «jogosított-е a folyamodó kártérítés követelésére» és az 5-ik pont, mely szerint vizsgálni tartozik, «az a biró okozta-e hivatalos eljárásával a eselekvényt, melyért kártérítést kíván a fél» és nem úgymint a javaslat mondja: «az a biró okozta-e hivatalos eljárásával a kárt, a ki ellen a fél a vagyoni felelősség megállapítását kéri», természetszerűleg megállapítandó a fegyelmi bíróság által. 65