Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]

Hogy forog-e fenn kár (2. pont), volt-e az törvényszerű jogorvoslatokkal elhárítható (4-ik pont), már a polgári rendes biró által vizsgálandó és a kár összegének megállapítása is oda tartozik. A fegyelmi bíróságot kártérítés felett Ítélő bírósággá megtenni se nem czélszertí, se nem jogos. Elzárni valakit attól, hogy kárkövetelését érvényesíthesse, mert nem felebbezett, nem engedhető meg, mert a polgári biró ítélheti meg csak, vajon vétkesen nem élt-e jogorvoslattal, vagy pedig vis major, véletlen stb. folytán. Ezen az állásponton áll az 1871: VIII. t.-czikk, mely feltételül tűzi ugyan, hogy jogorvoslatot használjon a fél, de ez a 70. §. szerint csak a polgári bíróság előtt jön szóba. Hasonló az álláspontja a code de procédure civile-nek. A fran- czia kárkereseti eljárás pris-á-partie-nek van nevezve találóan «prendre le juge comme partié» a bírót mint félt tekinthetni. Francziaországban még több garantiával van körülvéve a biró, a mennyiben előbb egy bírói tanács külön megvizsgálja, vajon forog-e fenn oly cselekmény, mely a biró kártérítési kötelezettségét megállapíthatja, és csak azután, miután a tanács határozott, szólíttatik fel a biró nyilatkozatra, mely nyilatkozat megérkezte után egy másik tanács contradictorius eljárás mellett megállapítja ellenében a kárkövetelés megengedhetőségét, mely határozat után indítható meg a polgári biró előtt a kártérítési eljárás. Az osztrák 1872-ik július 12-iki kártérítési eljárás nem ismeri ezen garantiákat, hanem fegyelmi eljárás nélkül a második fórumra bízza a kártérítési eljárást biró ellen, melynek ítélete felebbezhető a legfőbb törvényszékhez.

A javaslat 109. §-a szabályozza, mikor nem kell előzetes eljárást kérni és e tekintetben egy pont kivételével azonos az 1871:VIII. t.-czikkel. A B-ik pontban azonban kimondja: «ha az illető biró vagy bírósági hivatalnok kártérítési kötelezettségét perrendszerü bizonyítékot képező okiratban elismerte, és csak a kártérítési összeg képezi a kérdés tárgyát», egyenesen a polgári biró elé viheti az ügyet.

Magasabb szempontból kell a bírót tekinteni, a ki elismerheti ugyan kártérítési kötelezettségét, de nem teheti ki magát annak, hogy hivatalos cselekményéből folyólag, kötelezettséget vállaljon magára. Itt csak illetékes hatóság lehet hivatva megbírálni azt, vajon forog-e fenn ok arra, hogy ő mint fél meg28

66